Ukrajna, Kárpátalja, háború, járvány

Herszon megye Csongar falunál ismeretlen tettesek felrobantották a Krím-félszigetet árammal ellátó magasfeszültségű vezeték egyik tartóoszlopát. Az előzetes vizsgálat szerint gyalogsági aknából eszkábált pokolgépet használtak. Ez a környék mesze van mindenféle harci esemény helyszínétől.

Az elkövetők célja feltehetően a Krím-félsziget áramellátásának ellehetetlenítése volt. A robbantás eredménye lelkes amatőr hazafiakra utal, mivel a vasbeton oszlop jórészt sértetlen maradt. Egyes feltételezések szerint a Jobb Szektor állhat a háttérben.

Jelenleg a félszigeten nem tudják megtermelni a szükséges árammennyiséget, ezért Ukrajnából importálják azt. Ukrajna egy tudathasadásos állapotban: épp most emelte 15 százalékkal az áram árát, az elvileg ellenséges nép számára, akikkel hadban áll. Vagy nem...

Az ukrán parlament, korábban törvényben fektette le, hogy Oroszország agresszor, és törvénytelenül megszállta a Krím- félszigetet. Az ukrán elnök minden nemzetközi fórumon hangsúlyozza, hogy Ukrajna valójában háborúban áll Oroszországgal.
Ennek a kijelentésnek a fényében furcsa az a hír, miszerint Ukrajna 234 millió dollárt átutalt az orosz Naftogaz cégnek és megindította a gázimportot Oroszország felől. Tény az, hogy az orosz gáz nélkül Ukrajna nem tudná átvészelni a telet, de az nem igaz, hogy a lakosság miatt van erre szükség.
Az olcsó orosz gázt télen is az ukrán vállalatok veszik, így tudnak nagy profit mellet Európába exportálható termékeket gyártani. Míg az ukrán elnök a tv kamerák előtt egy harcos amazon látszatát kelti, a háttérben az oligarchák igényeit igyekszik kielégíteni, ami nem meglepő annak fényébe, hogy a Porosenkó tulajdonában lévő Roshen csokoládégyár a mai napig működik Oroszországban.
Jellemző az ukrán állapotokra, hogy az elnök a 2014-es választások előtt megígérte szavazóinak, hogy megválasztása esetén eladja gyárait. Most nemcsak Ukrajnában működnek vígan a Roshen gyárak, de az ellenség országában is működnek.

Petro Porosenko, Ukrajna elnöke, felelőssége teljes tudatában kijelentette: "Adtunk az ellenség pofájára!"

"Ukrajna valós sikereket ért el a háborúban" - mondta az elnök odesszai látogatása során. Kihangsúlyozta, hogy a szörnyű háború, amelyet Ukrajna vív, nem akadályozza meg az országot a reformok végrehajtásában. Az új adminisztrációs iroda átadásán mondta mindezt megtoldva azzal, hogy felállítottak egy ütőképes hadsereget és megállásra kényszerítették az agresszort.

Sajnos nagyon úgy tűnik, hogy az október 25-i helyhatósági választásokra készülve kampánybeszédet mondott az elnök úr, mert ha ezt komolyan gondolja, akkor ott súlyos bajok vannak.

A legnagyobb derültséget az okozta, amikor kijelentette, hogy másfél hónapja "nem lövöldöznek". Én úgy vélem, hogy azért nem halott lövöldözésekről, mert nem nézi a tévét és nem olvas újságot, bár szerintem a hadsereg főparancsnokaként nem ártana, ha a fronton is meggyőződne erről.

Az "Antiterrorista Központ" vezetője bejelentette, hogy Ukrajnában mindkét fél betartotta a tűzszünet szbályait, nyugalom van. Lehet építeni a lőállásokat és bunkereket. Ez nem a háború végét, inkább az elhúzódását prognosztizálja...

A bunkerépítés nem könnyű feladat, hatalmas földmennyiséget kell megmozgatni, miközben értékes leletekre is bukanhatnak a katonák.  Sajnos ezt nem mindíg jelentik, hisz kinek van kedve még ezzel is bajlódni, főleg ha jön az ellenség. Igor Sevcsenkó történész halgató például egy sírt tárt föl a lőállás ásása közben.

Persze nem mindenki olyan szerencsés, hogy betonbunkerban vagy rendes földhányás mögött védekezhet. Ukrajna, az ukrán háborúban nagy számban használja az úgynevezett mobil lőállásokat. Ezek persze annyit is érnek...

Télen épített bunkertek

A hétköznapokban a lélek „bunkere” lehet a beépített teraszon kialakított télikert. A gyártók által fejlesztett elmés konstrukciók nem csak a védelmet és a biztonságot, hanem a kényelmet is szolgálhatják. A katonák számára épített helyiségek a téli hideg elleni védelmet, szükség esetén feláldozzák a hatásosabb harci védelem érdekében.

• A télikertépítés legjobb módját és fotókat teraszokról itt is láthatsz.

Kijev polgármestere Vlagyimir Klicskó, az ünnepre való tekintettel - ajándékképp - befűtött. Márhogy a távfűtéssel rendelkező lakások felében (a hőmérséklet éjszaka +2 nappal +10).

Ukrajnában ma ünneplik a "Ukrajna Védelmezőjének Napját", ennek tiszteletére nagyszabású haditechnikai kiállítást rendeztek Kijev központjában. Az elnök, Petro Porosenkó büszkén megszemlélte a kiállított gépeket, majd megtekinthette az Ukrajna európaiságát kihangsúlyozó nacionalista tüntetést is.

A haditechnikai eszközök között - nincs még egy ország, ahol a rendőrség engedélyezte volna - a nacionalista "Szvoboda" párt szervezett tüntetéssel egybekötött megemlékezést. Az összejövetel apropója az, hogy 73 éve alakult meg az Ukrán Felkelő Hadsereg.

Ezzel párhuzamosan a "Jobb Szektor" félkatonai párt - ez is egy ukrán találmány - a "Hősok Menete" címmel masírozik a főtéren. Mindkét párt erőszakos magatartásáról híres, ezért izgatottan várja az egész ország, hogy estére milyen happening alakul ki a fővárosban.

Érdekes az a kettősség, ahogyan az ukrán nacionalisták az Európai Unióba törekednek, és közben szidják a bátor Szicsgárdistákat legyilmoló Magyarokat...

Az ukrán háború keleten közben folyik továb zavartalanul.

Felgyújtották Lakatos Kálmán munkácsi cigánybáró házát és autóit.

A munkácsi helyi kiskirály és bandája csütörtökről péntekre virradó éjszaka fegyveres hajszában meggyilkoltak egy 18 éves romát, akinek a felesége épp a második gyermekükkel terhes. Az információk szerint Lakatos Kálmán kisebbik fiával szólalkozott össze az áldozat, aminek eredményeként több utcán keresztül tartó lövöldözés és üldözés bontakozott ki.

A fiú halálhírének hatására a roma tábor lakossága felgyújtotta a cigánybáró házát és az udvaron parkoló 5 autót.

A munkácsi lakosok határozottan követelik a rendőrségtől, hogy vonják felelősségre az elkövetőket. A város lakói kezdenek hozzászokni a hadiállapothoz, hisz nem volt olyan régen, amikor a Jobb Szektor fegyvereinek ropogásától volt hangos a környék, most pedig egy újabb utcai tűzharc alakult ki.

Felmerül a kérdés: megbüntetik-e Lakatos Kálmánt, aki az ukrán elnök Petro Porosenkó pártjának színeiben indul az októberi helyhatósági választásokon?

Ukrajnában sohasem volt acélos a közúti fegyelem. Korábban hosszú időn keresztül a gyorshajtás maximális büntetése 500 forintnak megfelelő pénzbírság volt, manapság 3-4 ezer forint. A komolyabb kihágásokat a híresen korrupt ukrán járőrök lefizetésével lehetett könnyen megúszni.

Az Ukrajna keleti részén zajló fegyveres konfliktusban az sem tudják a rendőrök ellenőrizni, hogy kinél van fegyver, a közúti szabályok betartása teljesen mellékes.

Harckocsi plusz katona plussz pia: a baleset elkerülhetetlen.

Összeválogattam néhány fotót arról, milyen baleseteket okoznak a katonák.

A videón a társak megpróbálják lebeszélni a katonát a fegyverhasználatról a baleset után. Kevesebet kellene integetni és lasaban hajtani.

Dnyepropetrovszki területen érte a végzet a július 11-i munkácsi lövöldözés résztvevőit.

A kormány tehetetlenségét jelzi, hogy körözött bűnözők fegyveresen kocsikázhatnak az országban.

Még mindíg tisztázatlanok a Munkácson történt lövöldözés részletei, az sem világos, hogyan tudott egy szakasznyi „hazafi” állig felfegyverkezve, a bekerített területről, az ezer kilométerrel távolabb lévő „anti terrorista művelet” zónájába eljutni. Több ezer rendőrt, határőrt, titkosszolgálati dolgozót és a nemzeti gárdát is mozgósították. Petro Porosenkó személyesen érkezett a helyszínre és közölte: hermetikusan körülzárták a szökevényeket. Heteken keresztül harckocsik, helikopterek és rendőrautók járőröztek Kárpátalja szerte. Innen is, onnan is jöttek hírek, hogy arra jártak a „szektorosok”.

Augusztus végére a hajtóvadászat lerágott csont lett, az újságok oldalairól eltűntek a tudósítások, a városok mellet állomásozó rendőrökből is kevesebb lett, a nemzeti gárda tagjai is eltűntek. Válaszok továbbra sincsenek.

Szeptember 8-án érkezett a hír, hogy a Dnyepropetrovszki terület, Pokrovai járásában reggel 5:45-kor két katonai személygépkocsi összeütközött és kiégett. A balesetben „néhányan” meghaltak.

A későbbi vizsgálatok kiderítették, hogy a jobb szektor két tagja által vezetett személygépkocsi nekiütközött egy katonákat szállító kisbusznak. A balesetben a kisbusz utasai meghaltak, a jobb szektor egyik katonája túlélte az ütközést. A kórházba szállítás után kiderült, hogy épp azokról az emberekről van szó, akik részt vettek a munkácsi lövöldözésben. Sajnos vallomást nem tehetett, mivel néhány napon belül belehalt sérüléseibe.

Az ügy csak kérdéseket vet fel:

Hogyan jutottak ki a bekerített területekről?

Hogyan jutottak el az ország másik végébe?

Honnan szereztek felszerelést?

Kinek az oldalán, kinek a parancsnoksága alatt harcoltak tovább a gyilkosságért felelős szökevények?

Az ukrajnai "Jobb Szektor" tagjai, nem finomkodásukról ismertek. Az önjelölt igazságosztók ha kell aknavetővel tesznek igazságot. Odesszában tavaly lángvágó, kalapács és viperák segítségével szétvertek egy vélhetően drog elosztással foglalkozó földszinti lakást.

A videón az akció látható, 3 percnél sikerül betörniük.

A sorsnak egy perverz játéka, hogy a kárpátaljai magyaroknak - ha behívót kapnak - egy olyan zászlóaljnál kell szolgálniuk és meghalniuk, amely részt vett 1944-ben Kárpátalja megszállásában, 1956-ban pedig lőtte Budapestet.

Marad a díszes temetés...Ukrán zászlókkal.

A hadköteles kárpátaljai Magyar, ha behívót kap és megjelenik a hadkiegészítő parancsnokságon, az orvosi vizsgálatok után jó eséllyel Munkácsra teljes nevén a 128-as számú elkülönített Turkmenisztán-Kárpátaljai kétszer Vörös zászló érdemrenddel kitüntetett hegyivadász gárda hadosztályhoz kerül.

A Türkmenisztánból származó csapategység a 2. világháborúban került Európába. 1944-ben Kárpátalja felszabadítása/megszállása tiszteletére került nevükbe a "Kárpátaljai" rész. Kárpátaljáról tovább Szlovákia és Csehország megszállásával tűntették ki magukat. A 128-as brigád foglalta el Kassát. A háború végén gyalog - mintegy ezer kilométer megtétele után - érkeztek Kárpátaljára, állandó állomáshelyükre.

1956 október 23-án éjjel 11 órakor azt a parancsot kapta a zászlóalj, hogy Debrecen, Jászberény, Szolnokon keresztül foglalja el Budapestet, amit becsülettel teljesítettek, 25-én estére már a város alatt voltak.

1968-ban a 128-as brigád részt vett a "Prágai Tavasz" leverésében.

Az ukrán polgárháború egyik legvéresebb csatájában a Debalcevói-katlanban, már a kárpátaljai magyar férfiak is harcoltak az egység soraiban. 2015 február 18-án a családtagok és a közvélemény nyomására engedélyezték a visszavonulást, addig a katonai vezetés tagadta a bekerítés tényét.

A hivatalos adatok szerint a 128-as brigád Debalcevénél 30 embert vesztett, az összes veszteség 88-179 fő volt. A szakadárok információi szerint három éd négyezer között lehetett a halálos áldozatok száma. A felkelők igazát támasztja alá az is, hogy az ukrán fél 4 tank elvesztéséről számolt be, míg a visszavonuló katonák interjúiból tudjuk:

nem hoztak ki semmilyen fegyvert a katlanból.

Érdekességek:

Alexandr Zaharcsenkó felajánlotta a 128-as brigádban harcoló Magyaroknak, hogy elhagyhatják a harcteret, velük nincs dolga.

A Kárpátaljai hegyivadász egység teljes legénysége szerepelt Szergej Bondarcsuk "Háború és Béke" című oszkár-díjas filmjében, melyet Kárpátalján forgattak.