Dnyepropetrovszki területen érte a végzet a július 11-i munkácsi lövöldözés résztvevőit.
A kormány tehetetlenségét jelzi, hogy körözött bűnözők fegyveresen kocsikázhatnak az országban.
Még mindíg tisztázatlanok a Munkácson történt lövöldözés részletei, az sem világos, hogyan tudott egy szakasznyi „hazafi” állig felfegyverkezve, a bekerített területről, az ezer kilométerrel távolabb lévő „anti terrorista művelet” zónájába eljutni. Több ezer rendőrt, határőrt, titkosszolgálati dolgozót és a nemzeti gárdát is mozgósították. Petro Porosenkó személyesen érkezett a helyszínre és közölte: hermetikusan körülzárták a szökevényeket. Heteken keresztül harckocsik, helikopterek és rendőrautók járőröztek Kárpátalja szerte. Innen is, onnan is jöttek hírek, hogy arra jártak a „szektorosok”.
Augusztus végére a hajtóvadászat lerágott csont lett, az újságok oldalairól eltűntek a tudósítások, a városok mellet állomásozó rendőrökből is kevesebb lett, a nemzeti gárda tagjai is eltűntek. Válaszok továbbra sincsenek.
Szeptember 8-án érkezett a hír, hogy a Dnyepropetrovszki terület, Pokrovai járásában reggel 5:45-kor két katonai személygépkocsi összeütközött és kiégett. A balesetben „néhányan” meghaltak.
A későbbi vizsgálatok kiderítették, hogy a jobb szektor két tagja által vezetett személygépkocsi nekiütközött egy katonákat szállító kisbusznak. A balesetben a kisbusz utasai meghaltak, a jobb szektor egyik katonája túlélte az ütközést. A kórházba szállítás után kiderült, hogy épp azokról az emberekről van szó, akik részt vettek a munkácsi lövöldözésben. Sajnos vallomást nem tehetett, mivel néhány napon belül belehalt sérüléseibe.
Az ügy csak kérdéseket vet fel:
Hogyan jutottak ki a bekerített területekről?
Hogyan jutottak el az ország másik végébe?
Honnan szereztek felszerelést?
Kinek az oldalán, kinek a parancsnoksága alatt harcoltak tovább a gyilkosságért felelős szökevények?
Utolsó kommentek