Ukrajna, Kárpátalja, háború, járvány

Az Ukrajna vízummentességéről szóló javaslatot két hét múlva terjesztik az Európa tanács elé.

Ezzel a hírrel örvendeztetett meg minden ukrajnai lakost a „Radio Svoboda” tudósítója Brüsszelből. Ezt a remek hírt némiképp árnyalja, hogy korában április 14-re ígértek hasonló javaslatot.

A Reuters szerint, a Holland népszavazás ellenére, ahol a szavazók 60%-a Ukrajna EU csatlakozása ellen szavazott, bevezetik Ukrajna számára a vízumliberalizációt. Ez nem jelenti az automatikus vízummentességet, a tagállamoknak azt még meg kell szavazniuk. Kérdés az is, hogy mit fog jelenteni, és kik számára a vízumliberalizáció. Valószínűtlen, hogy az Európai Unió vízummentességet adjon a kelet-ukrajnai harcokban háborús bűnöket elkövető alakulatok tagjainak, viszont nehéz kiszűrni ezeket a harcosokat.

Az Ukrajnával szembeni vízumliberalizáció mellet szól az a lehetőség, miszerint az EU bármikor újra bevezetheti a vízumkötelességet, ha a migrációs helyzet megköveteli azt.
Az ukrán állampolgárok vízummentessége már két éve lebegtetett téma, amivel Petro Porosenkó ukrán elnök és Jacenyuk is kampányolt a választásokon. Nem lenne meglepő, ha egyelőre nem történne előrelépés az ügyben.

Arszenyij Jacenyuk lemondásának elfogadását is április 12-re ígérték a képviselők véglegesíteni, most április 14-re tolták át.

Százmilliós részesedés a bizományba adott csokiból

„Ukrajna ellen hibrid háború és hibrid háborús retorika folyik.” – mondta Petro Porosenkó ukrán elnök arra a cikkre reagálva, amiben az ukrajnai korrupcióval kapcsolatban jegyzi meg a The New York Times, hogy Európa nem fogja egy lyukas vödörbe önteni a pénzt a végtelenségig. A korrupcióellenes küzdelem közepette, a külföldi vádakat magyarázva érte Ukrajnát az újabb hír: Porosenkó elnöknek offshor cégei birtokolják a Roshen édességgyárat. A hír önmagában talán nem is korrupciógyanús, de a nagy médiavisszhang rosszul jön a koalíciós tárgyalások közepette.

Petro Porosenkó elnök a választási kampányában megígérte, hogy eladja gyárát. Az ígéret betartása időről időre felmerül a sajtóban, de eddig nem kapott jelentősebb figyelmet, a most kirobbant botrány kihangsúlyozza ezt a kérdést is, és még egy szöget üt a haldokló kormánykoalíció koporsójába.

Még megvannak az orosz Roshen gyárak is

Az offshort-cégek botrányának egyik érdekes reakciója volt az a bejelentés, mely szerint hónapokon belül megkötik a Roshen vállalat oroszországi leányvállalatának eladási szerződéseit.
Nehéz eldönteni, hogy az ukrán elnökre és pártjára a korrupció vádja veszélyesebb-e, vagy a hazafiatlanság bélyege, hiszen az „orosz agresszor” ukrajnai területszerzései után több mint egy évvel még mindig működnek gyárai az ellenséges országban.

Becsülete miatt hozta létre a panamai cégeket

Az államfő minden fórumon és kommunikációs csatornán igyekszik tisztázni, hogy pusztán azért hozta létre a panamai bejegyzésű vállalatokat, hogy a Roshen csokoládégyárat bizományba adhassa külföldi partnereinek. Porosenkó szerint, a cég bizományba adásának pillanatától semmilyen ráhatása nincs arra.

Némileg árnyalja a becsületesség látszatát, hogy egyik offshor hátterű cég sem szerepel Petro Porosenkó államfő vagyonbevallásában. A kiadott nyilatkozatokból egyelőre csak a tanácstalanságot lehet kiolvasni. Az elnök ellenfelei sincsenek tisztában azzal, hogy ez az információ felhasználható-e a politikai harcokban, illetve van-e büntetőjogi következménye. A Nemzeti Korrupcióellenes Iroda mindenesetre bejelentette, hogy vizsgálatot indítanak az ügyek tisztázására.

Amerika megadta a kilövési engedélyt?

Az ukrán parlamentben ma hallgatják meg a kormány beszámolóját és döntenek a hatalom „újraindításáról”.

Petro Porosenkó, Ukrajna elnöke „tanácsára” lemondott posztjáról az ukrán főügyész. Szintén az elnök sugallatára összegyűlt a szükséges mennyiségű aláírás, hogy bizalmatlansági szavazást tartsanak a kormányfőről és kormányról.

Ukrajna jelenleg a csőd szélén táncol, keleti részén háború dúl, a Krim-félszigetet elcsatolták, nő a szegénység. Nem túlzás azt állítani, hogy életbevágóan fontos parlamenti ülésen vesznek részt a képviselők. Ennek megfelelően az ex-kormányfő Júlia Timosenkó új imidzsével szórakoztatta képviselőtársait. Az ő anyagi helyzete mellett érthető, hogy untatta az ülés.

Mindeközben: Ukrajna mellélőtt a „civil kezdeményezéssel”, mely arra irányult, hogy feltartják az Ukrajna területén áthaladó orosz kamionokat. 16-án déltől az orosz kormány hasonló határozatot fogadott el, melynek hatására sokkal több ukrán rendszámú kamion kénytelen a határon vesztegelni.

Ukrajna a Kazahsztánba történő áruszállítást Oroszországon keresztül bonyolítja. A tiltásnak beláthatatlan gazdasági következményei lehetnek.

„Ha szükséges, készek vagyunk elkezdeni a behívások újabb hullámát” – nyilatkozta önfeláldozóan Petro Porosenkó Ukrajna elnöke. Erre a bejelentésre Ternopolban került sor, ahol kiderült az is, hogy a végső döntés a Védelmi Minisztérium és a Vezérkar ajánlása alapján születik meg.
Függetlenül a harcok mérséklődésétől, kénytelenek vagyunk jól felfegyverzett, nagy létszámú kontingenst állomásoztatni a háborús zóna határán. Az ukrán területek felszabadítása nem csak a diplomaták, az ukrán diplomácia feladata. Az ukrán fegyveres erők betartatják a Minszki megállapodást. Amennyiben szükséges, újabb behívási hullámot indítunk – nyilatkozta az ukrán elnök.
Ukrajnában, a katonai behívások 6 hullámában összesen 210 ezer férfit hívtak be katonai szolgálatra, többségüket frontszolgálatra.

Az ukrán parlament, korábban törvényben fektette le, hogy Oroszország agresszor, és törvénytelenül megszállta a Krím- félszigetet. Az ukrán elnök minden nemzetközi fórumon hangsúlyozza, hogy Ukrajna valójában háborúban áll Oroszországgal.
Ennek a kijelentésnek a fényében furcsa az a hír, miszerint Ukrajna 234 millió dollárt átutalt az orosz Naftogaz cégnek és megindította a gázimportot Oroszország felől. Tény az, hogy az orosz gáz nélkül Ukrajna nem tudná átvészelni a telet, de az nem igaz, hogy a lakosság miatt van erre szükség.
Az olcsó orosz gázt télen is az ukrán vállalatok veszik, így tudnak nagy profit mellet Európába exportálható termékeket gyártani. Míg az ukrán elnök a tv kamerák előtt egy harcos amazon látszatát kelti, a háttérben az oligarchák igényeit igyekszik kielégíteni, ami nem meglepő annak fényébe, hogy a Porosenkó tulajdonában lévő Roshen csokoládégyár a mai napig működik Oroszországban.
Jellemző az ukrán állapotokra, hogy az elnök a 2014-es választások előtt megígérte szavazóinak, hogy megválasztása esetén eladja gyárait. Most nemcsak Ukrajnában működnek vígan a Roshen gyárak, de az ellenség országában is működnek.

Kijev polgármestere Vlagyimir Klicskó, az ünnepre való tekintettel - ajándékképp - befűtött. Márhogy a távfűtéssel rendelkező lakások felében (a hőmérséklet éjszaka +2 nappal +10).

Ukrajnában ma ünneplik a "Ukrajna Védelmezőjének Napját", ennek tiszteletére nagyszabású haditechnikai kiállítást rendeztek Kijev központjában. Az elnök, Petro Porosenkó büszkén megszemlélte a kiállított gépeket, majd megtekinthette az Ukrajna európaiságát kihangsúlyozó nacionalista tüntetést is.

A haditechnikai eszközök között - nincs még egy ország, ahol a rendőrség engedélyezte volna - a nacionalista "Szvoboda" párt szervezett tüntetéssel egybekötött megemlékezést. Az összejövetel apropója az, hogy 73 éve alakult meg az Ukrán Felkelő Hadsereg.

Ezzel párhuzamosan a "Jobb Szektor" félkatonai párt - ez is egy ukrán találmány - a "Hősok Menete" címmel masírozik a főtéren. Mindkét párt erőszakos magatartásáról híres, ezért izgatottan várja az egész ország, hogy estére milyen happening alakul ki a fővárosban.

Érdekes az a kettősség, ahogyan az ukrán nacionalisták az Európai Unióba törekednek, és közben szidják a bátor Szicsgárdistákat legyilmoló Magyarokat...

Az ukrán háború keleten közben folyik továb zavartalanul.