Ukrajna, Kárpátalja, háború, járvány

Háborúk a háborúban

Az ukrán--orosz hadakozásnak – a donbászi frontvonal mellett – több hadszíntere van.

Régóta folyik a gázháború. Ez mára olyan bonyolulttá és szerteágazóvá terebélyesedett, hogy akár gáz világháborúnak is nevezhető. S ez nem túlzás. A legutóbb az osztrák kancellár és a német külügyminiszter tett közös állásfoglalást, melyben kifogásolják, hogy az Egyesült Államok az Oroszország elleni gazdasági szankciók szigorításának leple alatt egyrészt saját cseppfolyósított földgázát akarja rátukmálni Európára, másrészt megakadályozná, hogy német és más cégek részt vegyenek az Északi Áramlat-2 építésében. Tehát, az ukrán válság hozadéka lehet egy USA--Európai Unió gazdasági szembenállás. Ezt egyébként elemzők már rég felvetették, mint ahogy azt is, hogy a gazdasági embargó súlyosan érinthetik a benne részt vevő országokat. Közben pedig Putyin elnök (Virág elvtárs után szabadon) röhög a markába, egyenes adásban közli a világgal, hogy a orosz gazdaság kilábalt a válságból, s míg Oroszország ötven milliárd dollárt vesztett a szankciók miatt, a másik fél legalább százmilliárdot.

S itt már át is vonultunk egy másik hadi ösvényre, a propaganda frontjára.

Ukrajna kétségbeesetten igyekszik kiszorítani térségéből az orosz szót.

Kezdődött a filmekkel. Tavaly84, Oroszországban készített mozifilm vetítését és forgalmazását tiltották meg Ukrajnában. Tiltólistán van például A Mester és Margarita, Arkagyij és Borisz Sztrugackij tudományos-fantasztikus regénye, a Lakott sziget alapján készült film. (A Sztrugackij-fivérek 1969-ben írt sci-fije annak idején a Szovjetunióban csak cenzúrázva jelenhetett meg.) Betiltották az 1980-ban elhunyt világhírű szabadgondolkodású színész, énekes és költő, Vlagyirmir Viszockij életéről szóló Köszönöm, hogy élek című filmet is. A tiltólistán már mintegy nyolcszáz alkotás szerepel.

Következett az orosz tv-csatornák ukrajnai sugárzásának tilalma, s legújabban népszerű orosz keresőoldalakat, közösségi portálokat száműzték.

Jogosnak tűnik a kérdés: még mi következik?

A Nu pagagyi!

Orosz és ukrán összeesküvések Porosenkó leváltására

A „Becsület Forradalma” vagy más néven a „Majdani Forradalom” harmadik évfordulója közeledtével egyre paprikásabb a hangulat Ukrajnában. Az évfordulós forradalmi hangulatot kihasználva egyre-másra bukkannak fel összeesküvés elméletek és tervek, melyek célpontja Petro Porosenkó elnök.

Szegénységben és háborúban élnek az ukránok

Az ellenzéki politikusok számon kérik a kormányzó hatalomtól, hogy milyen előrelépések történtek az EU-csatlakozás támogatása okán kirobbant, Janukovics ellenes puccsba torkolló ukrán polgárháború kitörése óta eltelt három évben. A vezető elit folyamatos gazdagodása mellett az ukrán középosztály szinte teljesen eltűnt, a szegény réteg még jobban elszegényedett, az országban soha nem látott méreteket ölt a gazdasági kivándorlás és a megélhetési bűnözés. A Kelet-Ukrajnában zajló háború csak egy mellékes színfoltja a mai ukrán valóságnak.

Tüntetések és összeesküvések

November 15-22.-e között különleges terrorfenyegetettség helyzetet jelentett be az ukrán belügyminiszter. Kitért arra, hogy az ország háborúban áll, ezért bármilyen tömegrendezvényen csak szigorú ellenőrzést követően lehet részt venni, ezért a rendőrség és a nemzeti gárda egységei lezárják Kijev központját és a Függetlenség térre csak detektoros kapukon keresztül engedik be a tüntetőket.

Tüntetőkből pedig akadnak szép számmal. November 15.-én mintegy hat ezer ember gyűlt össze, hogy az áremelések ellen tiltakozzanak, valamivel távolabb a csődbement bankok betétesei demonstráltak. A következő időszakban pedig még átlagosan 50 ezer tüntetőt várnak naponta a Majdanra és az elnöki adminisztráció elé.

A pénzügyminiszter fizetett tüntetésnek titulálta a megmozdulást, mellyel Oroszország próbálja destabilizálni Ukrajnát és kicsikarni az előrehozott parlamenti és elnökválasztást. A pénzügyminiszter szerint a minimálbér emelése is azt bizonyítja, hogy helyes irányba halad az ország. Sajnos az IMF küldöttség ezt nem így látja, ezért várhatóan nem kapja meg az ország a soros segélyt és a béremelésekkel párhuzamosan tömeges elbocsájtásokra is számítani lehet.

Összeesküvés a parlamentben

Az orosz összeesküvések mellett egy parlamenten belüli összeesküvésről is hallani lehet. A radikális Ljasko párt elnöke Oleg Ljasko azt állítja, hogy Viktor Medvecsuk és Júlia Timosenkó gyilkos összeesküvést tervezett Petro Porosenko ellen. A terv lényege az volt, hogy az ukrán parlament korelnöke Jurij Suhevics bizalmatlansági indítványt nyújt be Porosenkó ellen, ami után megölik őt és a gyanút az elnökre terelik.

Az érintett és az ukrán biztonsági szolgálat egyelőre nem nyilatkozott az ügyben, eddig csak Ljaskó bejelentéséből tájékozódhattunk az esetről.

Hogyan tovább Ukrajna?

Elnök ellenes összeesküvések ide vagy oda, jelenleg egyre fogy a türelem az ukrán képviselőkkel szemben. Az új ukrán forradalom kirobbanását egyetlen dolog gátolja, az ukrán emberek mérhetetlen kiábrándultsága a politikából és a hatalomból. Az utcán megkérdezettek többsége nem tud olyan politikai erőt vagy politikust megnevezni, aki vezethetné az országot. Mindeközben beköszöntött a tél, amely a havi fizetésekkel vetekedő gázszámlát hoz az ukránok karácsonyfája alá. A belengetett vízummentesség és a 3200 hrivnyára emelkedő minimálbér (jelenleg 1600 körül van) némi reményt adhat, de csak azok számára, akik szeretik a délibábokat és hiú ábrándokat. Az új minimálbér ugyanis mindenképpen bérfeszültségekhez vezetne, hiszen egy osztályvezető fizetésével megegyező összeget vihet haza majd a karbantartó személyzet is, akik felelőssége és munkaterhelése jóval kisebb. Ha teljes bérrendezést szeretne az ukrán kormány, akkor az mindenképpen inflációval és elbocsátásokkal fog járni.

Mindeközben a gazdag ukránok még gazdagabbakká válnak, hiszen az ukrán fizetőeszköz a hrivnya, tovább gyengül a dollárhoz képest, tehát a spekulánsok újabb aranykora következhet.

A november hideget és óriási havazást hozott Ukrajnába, de elhozta az elégedetlen lakosság tüntetéseinek hullámát is, mely minden alkalommal tartogat valami érdekeset, vagy valami rémisztőt.

Az Ukrán Védelmi Tanács feloldotta a titkosítás alól a 2014. február 28-i ülés jegyzőkönyvét, amikor is a Krím-félsziget orosz megszállásával kapcsolatos teendőket vitatták meg.

Mint kiderült, a Védelmi Tanács ülésén elhangzott az az információ, hogy az Orosz Föderáció hadserege átcsoportosításokat hajt végre Ukrajna határán, és nyilvánvalóan egy esetleges fegyveres beavatkozásra készülnek.

A védelmi miniszteri tisztséget betöltő Igor Tenyuh úgy tájékoztatta a jelenlévőket, hogy 38 ezer orosz katona, 761 tank 720 ágyú és több mint kétezer páncélautó várja a parancsot, hogy megtámadja Ukrajnát. Ezen felül 2014. február 28-án nyolcvan katonai hajó indult meg a Fekete-tengeri katonai kikötők felé.

Az ukrán védelmi tanács ülésén szóba került az azonnali hadiállapot bevezetése, melyet kizárólag Alekszandr Turcsinov támogatott. (Később az ő parancsára vetettek be katonákat Kelet-Ukrajnában a polgári lakosság ellen.)

Mint a jegyzőkönyvből kiderül, a leginkább Júlia Timosenkó ellenezte a hadiállapot bevezetését Ukrajnában. Véleménye szerint az ukrán hadsereg nem volt olyan állapotban, hogy felvegye a harcot az orosz hadsereggel és ezért nem szabad Putyinak alapot adni arra, hogy erőt alkalmazzon Ukrajnával szemben. A továbbiakban az ex kormányfő úgy vélekedett, hogy azonnali segítséget kell kérni a Nyugattól és NATO csapatok segítségével kell Oroszországot megregulázni. "Ukrajna békegalamb kell, hogy legyen."

Ha igaz, és a most nyilvánosságra hozott iratok valóban ezt tartalmazzák, és ez megfelel a valóságnak, akkor Ukrajna sorsát egy mozgáskorlátozott, 6 napja korábban még börtönben lévő elítélt határozta meg, aki ellen akkor még tartott a bírósági eljárás. Bár a valóban alkalmatlan Timosenkót szeretnék ezzel a jegyzőkönyvvel a hatalomból eltávolítani, valójában az akkori hatalmi pozícióban lévő személyek és Turcsinov alkalmatlanságát demonstrálja az irat.

1500 jótékonysági alapítvány hozott be vámmentesen szállítmányokat

Ukrajnában mindenre van kiskapu és mindent meg lehet oldani „okosan”. A Kelet-Ukrajnai háború kirobbanása óta eltelt időben megszokott hírré vált, hogy piacokon és boltokban árusítják a segélyszállítmányokat. Civil aktivisták feljelentése szerint a Vöröskereszt kijevi irodájában ládaszám rendelhetőek különböző krémek, melyeket az egyik multinacionális cég az ukrán katonák számára adományozott.

Természetesen a sima és üzletszerű lopás mellett új módszereket is kidolgoztak. Kihasználva azt, hogy a jótékonysági alapítványok vám és adómentesen hozhatnak be árut Ukrajnába, egyre másra alakulnak a hamis alapítványok. Kijevben egy címre 12 nem létező alapítvány volt bejelentve, akik 200 ezer pár női cipőt hoztak be vámmentesen az országba, amit azonnal tovább is adtak boltoknak. Ezzel körülbelül 200 millió (nem tévedés) vámot és adót csaltak el az államtól.

2015 folyamán 38 ezer tonna áru érkezett Ukrajnába vámmentesen. Meg sem lehet becsülni, hogy ennek hány százaléka csempészáru.

Az ügy talán azért is szomorú, mert míg ezen az oldalon millókkal dobálóznak, addig a 15 ezer forintot érő minimálbérből 5 százalékot levonnak hadiadó-ként.

230 kilométernyi tankelhárító akadályt létesítettek Ukrajna az orosz-ukrán határon.
Február 1-én az esti órákban egy felderítő-diverzáns csoportot fedezett fel az ukrán hadsereg Mariupol közelében. Közel egy órán át tartó tűzpárbaj alakult ki, mely hatására a Donyecki Népköztársaság csapata visszavonult - adta hírül Mariupol város honlapja. Sérültekről és arról, hogy milyen fegyvereket vetettek be nem érkezett hír.
Eközben az ukrán médiában megjelent hírek szerint elkészült az a 230 kilométeres védvonal, melyet az ukrán hadsereg Harkov és Csernyigovi területen létesített az orosz-ukrán határon.
A határ mentén létesítettek még 72 kilométernyi drótakadályt, elhelyeztek 9 lőállást, 32 megfigyelőállást és négy "Triton" típusú könnyűpáncélzatú lőállást. A munkálatok mintegy 400 millió hrivnyájába kerültek az ukrán államnak.
Érdekesség: a védvonal olyan területeken épült, ahol nem volt semmilyen agresszió orosz területről.

Az ukrajnai bunkerekről itt írtam.

A Harkiv megyében található ukrán hadianyagraktárra néhány kvadrokopterről dobtak gyúlékony anyagokat.

A védelmi minisztérium sajtótájékoztatója szerint, az akció célja a megfélemlítés és a pánikkeltés volt. A „diverzánsok” a 26-án a hajnali órákban indítottak támadást, de mintegy három kilométerrel eltévesztették a célt. A fő hadianyagraktártól távol dobtak le, feltehetően távirányítású drónokról olyan anyagot, amit poroltóval nem tudtak eloltani a kiérkező tűzoltóegységek.

A közlemény szerint pánikra nincs ok, a Harkivi bázison a központi lőszerraktár mélyen a föld alatt található, éppen azért, hogy egy esetleges bombatámadástól is védve legyen.

Az ügyben az ukrán titkosszolgálat, az SzBU nyomoz.

A titokzatos raktárról megnézhetsz egy tavalyi videót.

Nem zörög a haraszt, ha az „Azov” nem fújja.  Villongások és pánik Doneck megyében, Ukrajnában

Egymást vádolják provokációval a harcoló felek Ukrajnában, Doneck megyében.

Ukrán források szerint december 22-én az ukrán felkelők taktikai egysége bevonult (elfoglalta) Kominternove faluba. A hadsereg „operatív információi” szerint lőállásokat alakítottak ki és elaknásították a környéket. Az ukrán „Információs Ellenállás” szervezet szerint orosz csapatok is segítik a felkelők mozgását.
Kominternove falu az Ukrajnai háborús terület ütközőzónájában található és elvileg demilitarizált övezetnek számít, emellett a Mariupol felé vezető úton található.

A megszállásról szóló hírek elterjedését követően minden úgy alakult, mint a mesében. Miután az ukrán hadsereg nem ült fel a provokációnak és jelentette az esetet az EBESZ megfigyelőknek, a megszállók eltűntek a faluról és környékéről, az ellenőrök nem látták őket.
Az ukrán hadügyminiszter Sztepan Poltarak véleménye szerint, szervezett provokáció történt, hiszen az ukrán médiában többen is a hadsereg azonnali bevetését követelték, ezzel megszegték volna a Minszki tűzszüneti megállapodást.

Ezzel párhuzamosan, a Donecki Népköztársaság hírportálján határozottan cáfolták a hadmozdulatokról szóló információkat és azzal vádolják az ukrán fegyveres erőket, hogy csapatokat szeretne összevonni Mariupol környékén, ezért játszották meg ezt az akciót.

Az igazsághoz sajnos nem tudunk közelebb kerülni, az viszont érdekes adaléka az ügynek, hogy az incidens megint olyan területen történt, ahol az önkéntes patriótákból álló, közismerten nacionalista „Azov” alakulat teljesít szolgálatot az ukrán háborúban.

Az ukrajnai harcok, tüntetések és zavargások, a felkelők-tüntetők által emelt útakadályok, útzárak építésével kezdődtek. Az útzár fogalma:

"a közútnak, rendőrségi ellenőrzés céljából, a járművek továbbhaladását akadályozó eszközökkel történő lezárása."

A harcok egyre súlyosabbá válásával az útzárak delépítése is változott. Eleinte néhány jármű állt keresztbe az úton, később gumiabroncsokból emeltek halmokat, melyeket szükség esetén felgyújthattak, újabban betontömbökből és homokzsákokból emelnek "bunkereket".

• (Az ukrajnai háború bunkereiről itt írtam)

Az útzárak és bunkere építésében járatlan Ukrán Kormány, Amerikától szeretett volna gyorsépítésű bunkereket vásárolni. A teherhajó megrakodva a gyorstelepítésű védművekkel néhány hónapig Odessza kikötőjében horgonyzott, de az ukrán kormány körülményes adminisztrációja miatt végül továbbment és egy Afrikai országnak adták el a szállítmányát. Ez az egész háborúra jellemző momentum volt. Most pedig jöjjön néhány úgynevezett "Blokposzt" az ukrán háborús övezetből, az Antiterrorista Művelet (ATO) zónájából.

Tovább több kép van

Kijev polgármestere Vlagyimir Klicskó, az ünnepre való tekintettel - ajándékképp - befűtött. Márhogy a távfűtéssel rendelkező lakások felében (a hőmérséklet éjszaka +2 nappal +10).

Ukrajnában ma ünneplik a "Ukrajna Védelmezőjének Napját", ennek tiszteletére nagyszabású haditechnikai kiállítást rendeztek Kijev központjában. Az elnök, Petro Porosenkó büszkén megszemlélte a kiállított gépeket, majd megtekinthette az Ukrajna európaiságát kihangsúlyozó nacionalista tüntetést is.

A haditechnikai eszközök között - nincs még egy ország, ahol a rendőrség engedélyezte volna - a nacionalista "Szvoboda" párt szervezett tüntetéssel egybekötött megemlékezést. Az összejövetel apropója az, hogy 73 éve alakult meg az Ukrán Felkelő Hadsereg.

Ezzel párhuzamosan a "Jobb Szektor" félkatonai párt - ez is egy ukrán találmány - a "Hősok Menete" címmel masírozik a főtéren. Mindkét párt erőszakos magatartásáról híres, ezért izgatottan várja az egész ország, hogy estére milyen happening alakul ki a fővárosban.

Érdekes az a kettősség, ahogyan az ukrán nacionalisták az Európai Unióba törekednek, és közben szidják a bátor Szicsgárdistákat legyilmoló Magyarokat...

Az ukrán háború keleten közben folyik továb zavartalanul.

A sorsnak egy perverz játéka, hogy a kárpátaljai magyaroknak - ha behívót kapnak - egy olyan zászlóaljnál kell szolgálniuk és meghalniuk, amely részt vett 1944-ben Kárpátalja megszállásában, 1956-ban pedig lőtte Budapestet.

Marad a díszes temetés...Ukrán zászlókkal.

A hadköteles kárpátaljai Magyar, ha behívót kap és megjelenik a hadkiegészítő parancsnokságon, az orvosi vizsgálatok után jó eséllyel Munkácsra teljes nevén a 128-as számú elkülönített Turkmenisztán-Kárpátaljai kétszer Vörös zászló érdemrenddel kitüntetett hegyivadász gárda hadosztályhoz kerül.

A Türkmenisztánból származó csapategység a 2. világháborúban került Európába. 1944-ben Kárpátalja felszabadítása/megszállása tiszteletére került nevükbe a "Kárpátaljai" rész. Kárpátaljáról tovább Szlovákia és Csehország megszállásával tűntették ki magukat. A 128-as brigád foglalta el Kassát. A háború végén gyalog - mintegy ezer kilométer megtétele után - érkeztek Kárpátaljára, állandó állomáshelyükre.

1956 október 23-án éjjel 11 órakor azt a parancsot kapta a zászlóalj, hogy Debrecen, Jászberény, Szolnokon keresztül foglalja el Budapestet, amit becsülettel teljesítettek, 25-én estére már a város alatt voltak.

1968-ban a 128-as brigád részt vett a "Prágai Tavasz" leverésében.

Az ukrán polgárháború egyik legvéresebb csatájában a Debalcevói-katlanban, már a kárpátaljai magyar férfiak is harcoltak az egység soraiban. 2015 február 18-án a családtagok és a közvélemény nyomására engedélyezték a visszavonulást, addig a katonai vezetés tagadta a bekerítés tényét.

A hivatalos adatok szerint a 128-as brigád Debalcevénél 30 embert vesztett, az összes veszteség 88-179 fő volt. A szakadárok információi szerint három éd négyezer között lehetett a halálos áldozatok száma. A felkelők igazát támasztja alá az is, hogy az ukrán fél 4 tank elvesztéséről számolt be, míg a visszavonuló katonák interjúiból tudjuk:

nem hoztak ki semmilyen fegyvert a katlanból.

Érdekességek:

Alexandr Zaharcsenkó felajánlotta a 128-as brigádban harcoló Magyaroknak, hogy elhagyhatják a harcteret, velük nincs dolga.

A Kárpátaljai hegyivadász egység teljes legénysége szerepelt Szergej Bondarcsuk "Háború és Béke" című oszkár-díjas filmjében, melyet Kárpátalján forgattak.