A reblog.hu-n való regisztráció időpontja, a reblog.hu megtekintése során
rögzítésre kerül az utolsó belépés időpontja, illetve egyes esetekben -
a felhasználó számítógépének beállításától függően - a böngésző és az
operációs rendszer típusa valamint az IP cím.
Ezen adatokat a rendszer automatikusan naplózza.
Süti beállítások
Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra,
illetve profilinformációk tárolására alkalmas - jelsorozat, melyet a szolgáltatók
a látogatók számítógépére helyeznek el...
A szolgáltatást a Mediaworks Hungary Zrt.
(székhely: 1082 Budapest, Üllői út 48., továbbiakban: „Szolgáltató”) nyújtja
az alább leírt feltételekkel. A belépéssel elfogadod felhasználási feltételeinket.
Jelen Adatvédelmi és Adatkezelési Tájékoztató célja, hogy a Mediaworks Hungary Zrt. által tárolt adatok
kezelésével, felhasználásával, továbbításával, valamint a Társaság által üzemeltetett
honlapokon történő regisztrációval kapcsolatosan tájékoztassa az érintetteket.
Az ukrán--orosz hadakozásnak – a donbászi frontvonal mellett – több hadszíntere van.
Régóta folyik a gázháború. Ez mára olyan bonyolulttá és szerteágazóvá terebélyesedett, hogy akár gáz világháborúnak is nevezhető. S ez nem túlzás. A legutóbb az osztrák kancellár és a német külügyminiszter tett közös állásfoglalást, melyben kifogásolják, hogy az Egyesült Államok az Oroszország elleni gazdasági szankciók szigorításának leple alatt egyrészt saját cseppfolyósított földgázát akarja rátukmálni Európára, másrészt megakadályozná, hogy német és más cégek részt vegyenek az Északi Áramlat-2 építésében. Tehát, az ukrán válság hozadéka lehet egy USA--Európai Unió gazdasági szembenállás. Ezt egyébként elemzők már rég felvetették, mint ahogy azt is, hogy a gazdasági embargó súlyosan érinthetik a benne részt vevő országokat. Közben pedig Putyin elnök (Virág elvtárs után szabadon) röhög a markába, egyenes adásban közli a világgal, hogy a orosz gazdaság kilábalt a válságból, s míg Oroszország ötven milliárd dollárt vesztett a szankciók miatt, a másik fél legalább százmilliárdot.
S itt már át is vonultunk egy másik hadi ösvényre, a propaganda frontjára.
Ukrajna kétségbeesetten igyekszik kiszorítani térségéből az orosz szót.
Kezdődött a filmekkel. Tavaly84, Oroszországban készített mozifilm vetítését és forgalmazását tiltották meg Ukrajnában. Tiltólistán van például A Mester és Margarita, Arkagyij és Borisz Sztrugackij tudományos-fantasztikus regénye, a Lakott sziget alapján készült film. (A Sztrugackij-fivérek 1969-ben írt sci-fije annak idején a Szovjetunióban csak cenzúrázva jelenhetett meg.) Betiltották az 1980-ban elhunyt világhírű szabadgondolkodású színész, énekes és költő, Vlagyirmir Viszockij életéről szóló Köszönöm, hogy élek című filmet is. A tiltólistán már mintegy nyolcszáz alkotás szerepel.
Következett az orosz tv-csatornák ukrajnai sugárzásának tilalma, s legújabban népszerű orosz keresőoldalakat, közösségi portálokat száműzték.
Ukrajnában NINCS háború! Már hogy hivatalosan nincs háború. A Wikipédián ugyan szerepel egy szócikk a Hibrid háborúról, mely 2014-ben kezdődött Ukrajnában, ám hivatalosan egyik fél sem áll hadban. Ha figyelmesen elolvassuk a Wikipédia polgárháborúról szóló szócikkét, akár az a benyomásunk is támadhat, hogy Ukrajnában polgárháború zajlik.
Lényegtelen, hogyan is nevezzük a Kelet-Ukrajnában folyó harcokat, ami tény, hogy folyamatosak az összecsapások, melyet ukrán részről terrorista ellenes műveletnek neveznek, ezért elvileg csak rendfenntartó egységek vesznek részt a rendteremtésben. A valóságban persze a konfliktus kezdete óta reguláris és önkéntes katonák ezrei harcolnak a térségben.
Szovjet maradék technika
Az ukrán hadsereg rendkívül rossz állapotban volt 2014-ben. A technikai eszközök nagy része elavult, másik része használhatatlan. A szolgálatban lévő harckocsi modellek közül a NATO országok évekkel korábban kiselejteztek több típust, mert az üzemanyagtartályt a hátsó ajtóba helyezték el a gyártók, tehát a benn lévő legénységnek és a szállított katonai egységnek esélye sem volt a túlélésre találat esetén. A legtöbb ilyen jármű utasai a találat után még életben voltak, a kiömlő üzemanyag okozta tűzben haltak meg.
A Szovjetunió szétesése után Ukrajnában maradt eszközök nagy része fokozatosan tönkrement, elrozsdált, de a legtöbb eszközt egyszerűen ellopták, külföldön dollárért eladták.
A behívások megkezdése után a katonák számára a kötelező uniformis kiutalása is problémát jelentett. Sisak és golyóálló mellény nem volt, amit raktáron volt, az silány minőségű. Az Ukrán helyzetre jellemző, hogy a megrendelt és legyártott mellényekre szánt pénz nagy részét ellopták, ezért a katonákhoz eljuttatott darabok semmit sem értek.
A frontra vonulók gyakran civil ruhában, otthonról hozott sisakban és golyóálló mellényben harcoltak.
2016-ban Petro Porosenkó rktán elnök bemutatta a vadonatúj, teljes egészében Ukrajnában gyártott uniformisokat, melyet elvileg minden katona megkap a hadseregben.
Az új típusú egyenruhákra nem csak azért volt szükség, mert a világsajtót bejáró fényképek a rongyos katonákról rossz fényt vetett Ukrajnára, hanem azért is, mert a felháborodott frontharcosok egyre gyakrabban lázadtak a vezetés ellen, az indok nem is az elégtelen felszerelés, az éhezés vagy a lyukas zokni volt, leggyakrabban az volt a panaszuk, hogy hetekig nem tudnak mosakodni a kiképzőtáborban sem.
A legnagyobb visszhangja annak a menetnek volt, melynek katonái külön kiemelték, hogy nem a fronton lévő körülmények miatt panaszkodnak, hiszen azon olyanok, amilyenek. A hátországban tapasztalható embertelen szállások miatt háborodtak fel.
Az új egyenruhák tervezésekor Ukrajna szakított a korábbi Szovjet és Orosz hagyományokkal, a nyugati katonai divatot igyekeztek belecsempészni a ruházatba, az ukrános átalakításokkal.
Az ukrán fegyveres erők uniformisának modernizációja nem véletlenül késett olyan sokáig. A gazdasági válság áltaé megtépázott országban több mint 250 ezer katonának kellett vola új uniformis. A tervezés még csakcsak olcsón meglett volna, de ha belegondolunk, hogy gyakorló, kimenő, ünneplő, terep és téli ruhával kel ellátni ennyi embert, plussz a szükséges felszerelés, akkor rá kell jöjjünk, hogy egy gazdaságilag stabil országnak is erőtpróbáló feladat lenne.
Az egyes fegyvernemek számára különböző egyenruhákat kellett tervezni:
Szárazföldi haderő
Légierő
Haditengerészet
Haditengerészeti légierő
Tengerészgyalogság
A katonák mellett a térségben harcoló rendőri egységek, belügyi alakulatok felszerelése is az állam feladata, itt meglehetősen gyakran fordul elő, hogy a rendőrök saját maguk vásárolják az egyenruhájukat, természetesen mindenki olyat, amilyet tud és megengedhet magának. Az 2015-ös fotókon szereplő, hadba induló egységek színes ruházata is ezzel magyarázható.
A kelet-ukrajnai háborúban sok kárpátaljai, ukrajnai magyar katona is harcolt, harcol. Egy részük szerződéses, többségük mozgósított tartalékos.
Az internetre felkerült videóban néhány Szőlős vidéki magyar katona mutatja be a bunker
életet a debalcevei katlanban. A felvétel néhány évvel korábban készült, de csak most osztotta meg Facebook oldalán az egyik önkéntes.
A fiúk a némi iróniával és humorral mutatják be, hogyan kell élniük a harcok sújtotta területen. A katonaélet minőségéről és az ukrán katonák helyzetéről sokat elmond a felvétel.
Orosz és ukrán összeesküvések Porosenkó leváltására
A „Becsület Forradalma” vagy más néven a „Majdani Forradalom” harmadik évfordulója közeledtével egyre paprikásabb a hangulat Ukrajnában. Az évfordulós forradalmi hangulatot kihasználva egyre-másra bukkannak fel összeesküvés elméletek és tervek, melyek célpontja Petro Porosenkó elnök.
Szegénységben és háborúban élnek az ukránok
Az ellenzéki politikusok számon kérik a kormányzó hatalomtól, hogy milyen előrelépések történtek az EU-csatlakozás támogatása okán kirobbant, Janukovics ellenes puccsba torkolló ukrán polgárháború kitörése óta eltelt három évben. A vezető elit folyamatos gazdagodása mellett az ukrán középosztály szinte teljesen eltűnt, a szegény réteg még jobban elszegényedett, az országban soha nem látott méreteket ölt a gazdasági kivándorlás és a megélhetési bűnözés. A Kelet-Ukrajnában zajló háború csak egy mellékes színfoltja a mai ukrán valóságnak.
Tüntetések és összeesküvések
November 15-22.-e között különleges terrorfenyegetettség helyzetet jelentett be az ukrán belügyminiszter. Kitért arra, hogy az ország háborúban áll, ezért bármilyen tömegrendezvényen csak szigorú ellenőrzést követően lehet részt venni, ezért a rendőrség és a nemzeti gárda egységei lezárják Kijev központját és a Függetlenség térre csak detektoros kapukon keresztül engedik be a tüntetőket.
Tüntetőkből pedig akadnak szép számmal. November 15.-én mintegy hat ezer ember gyűlt össze, hogy az áremelések ellen tiltakozzanak, valamivel távolabb a csődbement bankok betétesei demonstráltak. A következő időszakban pedig még átlagosan 50 ezer tüntetőt várnak naponta a Majdanra és az elnöki adminisztráció elé.
A pénzügyminiszter fizetett tüntetésnek titulálta a megmozdulást, mellyel Oroszország próbálja destabilizálni Ukrajnát és kicsikarni az előrehozott parlamenti és elnökválasztást. A pénzügyminiszter szerint a minimálbér emelése is azt bizonyítja, hogy helyes irányba halad az ország. Sajnos az IMF küldöttség ezt nem így látja, ezért várhatóan nem kapja meg az ország a soros segélyt és a béremelésekkel párhuzamosan tömeges elbocsájtásokra is számítani lehet.
Összeesküvés a parlamentben
Az orosz összeesküvések mellett egy parlamenten belüli összeesküvésről is hallani lehet. A radikális Ljasko párt elnöke Oleg Ljasko azt állítja, hogy Viktor Medvecsuk és Júlia Timosenkó gyilkos összeesküvést tervezett Petro Porosenko ellen. A terv lényege az volt, hogy az ukrán parlament korelnökeJurij Suhevics bizalmatlansági indítványt nyújt be Porosenkó ellen, ami után megölik őt és a gyanút az elnökre terelik.
Az érintett és az ukrán biztonsági szolgálat egyelőre nem nyilatkozott az ügyben, eddig csak Ljaskó bejelentéséből tájékozódhattunk az esetről.
Hogyan tovább Ukrajna?
Elnök ellenes összeesküvések ide vagy oda, jelenleg egyre fogy a türelem az ukrán képviselőkkel szemben. Az új ukrán forradalom kirobbanását egyetlen dolog gátolja, az ukrán emberek mérhetetlen kiábrándultsága a politikából és a hatalomból. Az utcán megkérdezettek többsége nem tud olyan politikai erőt vagy politikust megnevezni, aki vezethetné az országot. Mindeközben beköszöntött a tél, amely a havi fizetésekkel vetekedő gázszámlát hoz az ukránok karácsonyfája alá. A belengetett vízummentesség és a 3200 hrivnyára emelkedő minimálbér (jelenleg 1600 körül van) némi reményt adhat, de csak azok számára, akik szeretik a délibábokat és hiú ábrándokat. Az új minimálbér ugyanis mindenképpen bérfeszültségekhez vezetne, hiszen egy osztályvezető fizetésével megegyező összeget vihet haza majd a karbantartó személyzet is, akik felelőssége és munkaterhelése jóval kisebb. Ha teljes bérrendezést szeretne az ukrán kormány, akkor az mindenképpen inflációval és elbocsátásokkal fog járni.
Mindeközben a gazdag ukránok még gazdagabbakká válnak, hiszen az ukrán fizetőeszköz a hrivnya, tovább gyengül a dollárhoz képest, tehát a spekulánsok újabb aranykora következhet.
A november hideget és óriási havazást hozott Ukrajnába, de elhozta az elégedetlen lakosság tüntetéseinek hullámát is, mely minden alkalommal tartogat valami érdekeset, vagy valami rémisztőt.
Nyilatkozott az ukrán pilótanő. Nem a modora miatt szeretik
Május 25-én délután elaludtam. Ébredés után kissé kómásan megnéztem a híreket, és az fogadott, hogy szabadon bocsátották Nagyija Szavcsenkót, az Oroszországban elítélt ukrán pilótanőt. Feltételezések szerint a két Ukrajnában elítélt orosz kommandósért cserében helyezték szabadlábra. A korábbi benyomásaimat csak megerősítette az, amit láttam, mert egy határozottan férfias vonásokkal bíró hölgy, mindenféle fura fintorokat vágott, miközben Ukrajna elnöke átadta neki az arany érdemrendet. A nyers modor és a cenzúrázatlan kifejezések csak erősítették bennem a „paraszt” jelzőt.
Május 27-én sajtótájékoztatót tartott Szavcsenkó, amelynek kezdetén az egyik legfontosabb bejelentése az volt, hogy addig marad a teremben, amíg minden kérdést meg nem válaszol, és óránként tíz perc cigi szünetet fog tartani, mert dohányoznia kell.
A beszélgetés további részében viszont teljesen más képet kaphattunk róla. Arra a kérdésre, hogy lenne-e Ukrajna elnöke, azt válaszolta, hogy természetesen a nép dönthet majd erről, de egyelőre nincs mit keresnie az elnöki palotában.
Arra a kérdésre, hogy tárgyalna-e a szeparatistákkal a foglyok szabadon bocsátásáról, és legitimnek tartja-e az LNR-t vagy a DNR-t, azt válaszolta, hogy „az ördöggel is tárgyalna, ha arról van szó, hogy a foglyokat haza kell hozni”.
Szavcsenkó az ellenséghez, mint ellenfélhez viszonyul, s az ukrán médiában talán először mondta azt, hogy ott is katonák harcolnak, akik megérdemlik a tiszteletet. „Ne értsenek félre, nem lennék a barátjuk és nem csókolgatnám össze őket, de ott is vannak rendes emberek”.
A Krím visszacsatolásának katonai lehetőségéről azt mondta, hogy a hadsereget akkor kellett bevetni, amikor elszakították a Krím-félszigetet. Most már csak politikai lehetőségeket lát, de nem tudja, hogyan lehetne ezt elérni. Szerinte a Krím csak akkor kerülne vissza Ukrajnához, ha kitörne a 3. világháború.
Az Ukrán Védelmi Tanácsfeloldotta a titkosítás alól a 2014. február 28-i ülés jegyzőkönyvét, amikor is a Krím-félsziget orosz megszállásával kapcsolatos teendőket vitatták meg.
Mint kiderült, a Védelmi Tanács ülésén elhangzott az az információ, hogy az Orosz Föderáció hadserege átcsoportosításokat hajt végre Ukrajna határán, és nyilvánvalóan egy esetleges fegyveres beavatkozásra készülnek.
A védelmi miniszteri tisztséget betöltő Igor Tenyuh úgy tájékoztatta a jelenlévőket, hogy 38 ezer orosz katona, 761 tank 720 ágyú és több mint kétezer páncélautó várja a parancsot, hogy megtámadjaUkrajnát. Ezen felül 2014. február 28-án nyolcvan katonai hajó indult meg a Fekete-tengeri katonai kikötők felé.
Az ukrán védelmi tanács ülésén szóba került az azonnali hadiállapot bevezetése, melyet kizárólag Alekszandr Turcsinov támogatott. (Később az ő parancsára vetettek be katonákat Kelet-Ukrajnában a polgári lakosság ellen.)
Mint a jegyzőkönyvből kiderül, a leginkább Júlia Timosenkó ellenezte a hadiállapot bevezetését Ukrajnában. Véleménye szerint az ukrán hadsereg nem volt olyan állapotban, hogy felvegye a harcot az orosz hadsereggel és ezért nem szabad Putyinak alapot adni arra, hogy erőt alkalmazzon Ukrajnával szemben. A továbbiakban az ex kormányfő úgy vélekedett, hogy azonnali segítséget kell kérni a Nyugattól és NATO csapatok segítségével kell Oroszországot megregulázni. "Ukrajna békegalamb kell, hogy legyen."
Ha igaz, és a most nyilvánosságra hozott iratok valóban ezt tartalmazzák, és ez megfelel a valóságnak, akkor Ukrajnasorsát egy mozgáskorlátozott, 6 napja korábban még börtönben lévő elítélt határozta meg, aki ellen akkor még tartott a bírósági eljárás. Bár a valóban alkalmatlan Timosenkót szeretnék ezzel a jegyzőkönyvvel a hatalomból eltávolítani, valójában az akkori hatalmi pozícióban lévő személyek és Turcsinov alkalmatlanságát demonstrálja az irat.
1500 jótékonysági alapítvány hozott be vámmentesen szállítmányokat
Ukrajnában mindenre van kiskapu és mindent meg lehet oldani „okosan”. A Kelet-Ukrajnaiháború kirobbanása óta eltelt időben megszokott hírré vált, hogy piacokon és boltokban árusítják a segélyszállítmányokat. Civil aktivisták feljelentése szerint a Vöröskereszt kijevi irodájában ládaszám rendelhetőek különböző krémek, melyeket az egyik multinacionális cég az ukrán katonák számára adományozott.
Természetesen a sima és üzletszerű lopás mellett új módszereket is kidolgoztak. Kihasználva azt, hogy a jótékonysági alapítványok vám és adómentesen hozhatnak be árut Ukrajnába, egyre másra alakulnak a hamis alapítványok. Kijevben egy címre 12 nem létező alapítvány volt bejelentve, akik 200 ezer pár női cipőt hoztak be vámmentesen az országba, amit azonnal tovább is adtak boltoknak. Ezzel körülbelül 200 millió (nem tévedés) vámot és adót csaltak el az államtól.
2015 folyamán38 ezer tonna áru érkezett Ukrajnába vámmentesen. Meg sem lehet becsülni, hogy ennek hány százaléka csempészáru.
Az ügy talán azért is szomorú, mert míg ezen az oldalon millókkal dobálóznak, addig a 15 ezer forintot érő minimálbérből 5 százalékot levonnak hadiadó-ként.
230 kilométernyi tankelhárító akadályt létesítettek Ukrajna az orosz-ukrán határon.
Február 1-én az esti órákban egy felderítő-diverzáns csoportot fedezett fel az ukrán hadsereg Mariupol közelében. Közel egy órán át tartó tűzpárbaj alakult ki, mely hatására a Donyecki Népköztársaság csapata visszavonult - adta hírül Mariupol város honlapja. Sérültekről és arról, hogy milyen fegyvereket vetettek be nem érkezett hír.
Eközben az ukrán médiában megjelent hírek szerint elkészült az a 230 kilométeres védvonal, melyet az ukrán hadsereg Harkov és Csernyigovi területen létesített az orosz-ukrán határon.
A határ mentén létesítettek még 72 kilométernyi drótakadályt, elhelyeztek 9 lőállást, 32 megfigyelőállást és négy "Triton" típusú könnyűpáncélzatú lőállást. A munkálatok mintegy 400 millió hrivnyájába kerültek az ukrán államnak.
Érdekesség: a védvonal olyan területeken épült, ahol nem volt semmilyen agresszió orosz területről.
Az ukrán elnök, Petro Porosenkó bejelentette, hogy az ukrán háború, a harcok megkezdése óta 2 ezer 269 ukrán katona vesztette életén Kelet-Ukrajnában, Donbászon. Köztük 21 en még nem töltötték be 18. életévüket és 650-en 18-25 év körüliek. Erről az elnök az Ivan Bohun katonai líceumban tartott előadásában beszélt.
A számok természetesen nagyon változatosak, és sok katonát tartanak nyílván eltűnt személyként. Az ukrán határőrség adatai szerint 67 határőr vesztette életét a harcokban. Ez a szám annak tükrében furcsa, hogy 13 ezer felett van azon határőrök száma, akik a konfliktus idején a harci zónában teljesítettek szolgálatot.
A hadsereg veszteségei mellett nagyok lehetnek a belügyi csapatok veszteségei, mivel hivatalosan Antiterrorista akció zajlik, melyben a rendőrség egységei vesznek, vettek részt.
A civil veszteségekről továbbra sincs semmilyen hivatalos adat.
A Harkiv megyében található ukrán hadianyagraktárra néhány kvadrokopterről dobtak gyúlékony anyagokat.
A védelmi minisztérium sajtótájékoztatója szerint, az akció célja a megfélemlítés és a pánikkeltés volt. A „diverzánsok” a 26-án a hajnali órákban indítottak támadást, de mintegy három kilométerrel eltévesztették a célt. A fő hadianyagraktártól távol dobtak le, feltehetően távirányítású drónokról olyan anyagot, amit poroltóval nem tudtak eloltani a kiérkező tűzoltóegységek.
A közlemény szerint pánikra nincs ok, a Harkivi bázison a központi lőszerraktár mélyen a föld alatt található, éppen azért, hogy egy esetleges bombatámadástól is védve legyen.
Az ügyben az ukrán titkosszolgálat, az SzBU nyomoz.
A titokzatos raktárról megnézhetsz egy tavalyi videót.
Ukrajna Hírek az Ukrán háborúról, a kárpátaljai történésekről, a koronavírus járványról. Ukrajnai élet, politika, üzlet, Európai Unió. SEO honlapoptimalizálás, weboldal készítés, honlap gyorsítás.
Utolsó kommentek