Ukrajna, Kárpátalja, háború, járvány

Az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia munkatársai forradalmian új pilóta nélküli, reaktív meghajtású repülő eszközt fejlesztettek ki az ukrán hadsereg számára – írja az unian.net hírportál.

A repülő eszköz hatótávolsága 50 kilométer és a megfigyelés mellett képes az ellenséges páncélosok megsemmisítésére.

A drón sebessége 800 kilométer óránként. A fejlesztők szerint sebessége és kis méretének köszönhetően megsemmisíthetetlen. Kiemelik, hogy a repülő távirányítással és önállóan is képes repülni. Rendelkezik fedélzeti célmeghatározó eszközzel. A pontos fegyverzetet egyelőre nem ismertették.

Korábban az "Ukroboronprom" közölte, hogy Spectator néven új drónokkal látták el az ukrán hadsereget. A repülő 120 km/h sebességgel repülhet körülbelül 2 órán keresztül.

Az Ukrán Védelmi Tanács feloldotta a titkosítás alól a 2014. február 28-i ülés jegyzőkönyvét, amikor is a Krím-félsziget orosz megszállásával kapcsolatos teendőket vitatták meg.

Mint kiderült, a Védelmi Tanács ülésén elhangzott az az információ, hogy az Orosz Föderáció hadserege átcsoportosításokat hajt végre Ukrajna határán, és nyilvánvalóan egy esetleges fegyveres beavatkozásra készülnek.

A védelmi miniszteri tisztséget betöltő Igor Tenyuh úgy tájékoztatta a jelenlévőket, hogy 38 ezer orosz katona, 761 tank 720 ágyú és több mint kétezer páncélautó várja a parancsot, hogy megtámadja Ukrajnát. Ezen felül 2014. február 28-án nyolcvan katonai hajó indult meg a Fekete-tengeri katonai kikötők felé.

Az ukrán védelmi tanács ülésén szóba került az azonnali hadiállapot bevezetése, melyet kizárólag Alekszandr Turcsinov támogatott. (Később az ő parancsára vetettek be katonákat Kelet-Ukrajnában a polgári lakosság ellen.)

Mint a jegyzőkönyvből kiderül, a leginkább Júlia Timosenkó ellenezte a hadiállapot bevezetését Ukrajnában. Véleménye szerint az ukrán hadsereg nem volt olyan állapotban, hogy felvegye a harcot az orosz hadsereggel és ezért nem szabad Putyinak alapot adni arra, hogy erőt alkalmazzon Ukrajnával szemben. A továbbiakban az ex kormányfő úgy vélekedett, hogy azonnali segítséget kell kérni a Nyugattól és NATO csapatok segítségével kell Oroszországot megregulázni. "Ukrajna békegalamb kell, hogy legyen."

Ha igaz, és a most nyilvánosságra hozott iratok valóban ezt tartalmazzák, és ez megfelel a valóságnak, akkor Ukrajna sorsát egy mozgáskorlátozott, 6 napja korábban még börtönben lévő elítélt határozta meg, aki ellen akkor még tartott a bírósági eljárás. Bár a valóban alkalmatlan Timosenkót szeretnék ezzel a jegyzőkönyvvel a hatalomból eltávolítani, valójában az akkori hatalmi pozícióban lévő személyek és Turcsinov alkalmatlanságát demonstrálja az irat.

Az ukrán elnök, Petro Porosenkó bejelentette, hogy az ukrán háború, a harcok megkezdése óta 2 ezer 269 ukrán katona vesztette életén Kelet-Ukrajnában, Donbászon. Köztük 21 en még nem töltötték be 18. életévüket és 650-en 18-25 év körüliek. Erről az elnök az Ivan Bohun katonai líceumban tartott előadásában beszélt.
A számok természetesen nagyon változatosak, és sok katonát tartanak nyílván eltűnt személyként. Az ukrán határőrség adatai szerint 67 határőr vesztette életét a harcokban. Ez a szám annak tükrében furcsa, hogy 13 ezer felett van azon határőrök száma, akik a konfliktus idején a harci zónában teljesítettek szolgálatot.
A hadsereg veszteségei mellett nagyok lehetnek a belügyi csapatok veszteségei, mivel hivatalosan Antiterrorista akció zajlik, melyben a rendőrség egységei vesznek, vettek részt.
A civil veszteségekről továbbra sincs semmilyen hivatalos adat.

Az állami fegyvergyártó konszern, az „Ukroboronprom” bejelentette, hogy a közeljövőben átadja a hadseregnek, saját fejlesztésű mesterlövész puskáját. Az új fegyver, a „Moszina” (Moszin Nagant ismétlőpuska) modernizált változata.
Az új fegyvert (VM2 MP-UTOSZ vagy ВМ2 МП-УТОС) hangtompítóval is felszerelték valamint tompítható a lövésnél látható villanás is. 5 vagy 10 töltényes tárat kaphat, felszerelik a korszerűnek mondható Picatinny rail-el, optikai célzó berendezéssel, melyet szintén Ukrajna gyárt. A fegyver 7,62 kaliberes, lőtávolsága 1100-1200 méter. A cég igazgatója szerint, a két évszázaddal korábban gyártott „Moszina” típusból csak a cső és a zárszerkezet maradt.
Az ukrán cég korábban már sok érdekes fegyverrel örvendeztette meg az ukrán hadsereget, várjuk, hogy ennek a fegyvernek milyen sikere lesz.

„Ha szükséges, készek vagyunk elkezdeni a behívások újabb hullámát” – nyilatkozta önfeláldozóan Petro Porosenkó Ukrajna elnöke. Erre a bejelentésre Ternopolban került sor, ahol kiderült az is, hogy a végső döntés a Védelmi Minisztérium és a Vezérkar ajánlása alapján születik meg.
Függetlenül a harcok mérséklődésétől, kénytelenek vagyunk jól felfegyverzett, nagy létszámú kontingenst állomásoztatni a háborús zóna határán. Az ukrán területek felszabadítása nem csak a diplomaták, az ukrán diplomácia feladata. Az ukrán fegyveres erők betartatják a Minszki megállapodást. Amennyiben szükséges, újabb behívási hullámot indítunk – nyilatkozta az ukrán elnök.
Ukrajnában, a katonai behívások 6 hullámában összesen 210 ezer férfit hívtak be katonai szolgálatra, többségüket frontszolgálatra.

A sorsnak egy perverz játéka, hogy a kárpátaljai magyaroknak - ha behívót kapnak - egy olyan zászlóaljnál kell szolgálniuk és meghalniuk, amely részt vett 1944-ben Kárpátalja megszállásában, 1956-ban pedig lőtte Budapestet.

Marad a díszes temetés...Ukrán zászlókkal.

A hadköteles kárpátaljai Magyar, ha behívót kap és megjelenik a hadkiegészítő parancsnokságon, az orvosi vizsgálatok után jó eséllyel Munkácsra teljes nevén a 128-as számú elkülönített Turkmenisztán-Kárpátaljai kétszer Vörös zászló érdemrenddel kitüntetett hegyivadász gárda hadosztályhoz kerül.

A Türkmenisztánból származó csapategység a 2. világháborúban került Európába. 1944-ben Kárpátalja felszabadítása/megszállása tiszteletére került nevükbe a "Kárpátaljai" rész. Kárpátaljáról tovább Szlovákia és Csehország megszállásával tűntették ki magukat. A 128-as brigád foglalta el Kassát. A háború végén gyalog - mintegy ezer kilométer megtétele után - érkeztek Kárpátaljára, állandó állomáshelyükre.

1956 október 23-án éjjel 11 órakor azt a parancsot kapta a zászlóalj, hogy Debrecen, Jászberény, Szolnokon keresztül foglalja el Budapestet, amit becsülettel teljesítettek, 25-én estére már a város alatt voltak.

1968-ban a 128-as brigád részt vett a "Prágai Tavasz" leverésében.

Az ukrán polgárháború egyik legvéresebb csatájában a Debalcevói-katlanban, már a kárpátaljai magyar férfiak is harcoltak az egység soraiban. 2015 február 18-án a családtagok és a közvélemény nyomására engedélyezték a visszavonulást, addig a katonai vezetés tagadta a bekerítés tényét.

A hivatalos adatok szerint a 128-as brigád Debalcevénél 30 embert vesztett, az összes veszteség 88-179 fő volt. A szakadárok információi szerint három éd négyezer között lehetett a halálos áldozatok száma. A felkelők igazát támasztja alá az is, hogy az ukrán fél 4 tank elvesztéséről számolt be, míg a visszavonuló katonák interjúiból tudjuk:

nem hoztak ki semmilyen fegyvert a katlanból.

Érdekességek:

Alexandr Zaharcsenkó felajánlotta a 128-as brigádban harcoló Magyaroknak, hogy elhagyhatják a harcteret, velük nincs dolga.

A Kárpátaljai hegyivadász egység teljes legénysége szerepelt Szergej Bondarcsuk "Háború és Béke" című oszkár-díjas filmjében, melyet Kárpátalján forgattak.