Állatként viselkedő emberek keleten
A címben szereplő, háborús bűnöket is felvető, mondat nem a szörnyű második világháborúban hangzott el, de még csak nem is az Iszlám Állam harcosai mondták. Az önkéntesekből alakított 46-os „Donbász-Ukrajna” zászlóalj parancsnoka egy tévéinterjúban mesélt arról, hogyan védték 2016-ban Marinka melletti pozícióikat és hogyan semmisítették meg egymás után a Donyecki Népköztársaság alakulatait.
Hogyan lesz egy emberből állat?
Mielőtt rátérnék az önkéntes alakulatok dicső tetteire, essen néhány szó az ukrajnai agresszió kialakulásáról. 2013 nyarán még senki sem gondolta volna, hogy háború lenne a küszöbön. Az ország lakossága Nyugaton és Keleten is élte a mindennapjait, a háború és a gyilkosság nagyon távolinak, valószínűtlennek és hihetetlennek tűnt. Donyeckben, egy évvel a Futball Európabajnokság után talán kissé közelebb kerültek az emberek Európához, de semmiképpen sem a gyilkoláshoz. Az őszi tüntetések kirobbanásakor Kijevben sem őrült meg mindenki, az orvlövészek által megölt „Mennyei század”-tól egy-két utcával odébb a város élte mindennapjait, a kávézók tele voltak, az emberek sétáltak, vásároltak és Facebookoztak. Sokan a rendőrség brutális fellépésével magyarázták azt, hogy a tüntetők megvadultak, a Keleten kirobbant fegyveres harcok eldurvulásáért pedig az önkéntes alakulatok állati viselkedését okolták.
Bár könnyű sztereotípiákat alkotni, a „szláv durvaság, brutalitás” azért legendás. A mai napig rengeteg youtube válogatás jelenik meg, ráadásul havonta a legújabb országúti karambolokkal, verekedésekkel. Az orosz és ukrán utakon az autóvezetők könnyen változnak állattá, elegendő annyi, hogy bevágjanak eléjük, esetleg egy gyalogos nem a megfelelő helyen megy át az úton, de időnként azért is elszakadhat a cérna, mert a mentő gyorsabban akar elhaladni.
Egy záróvonal átlépés is veszélyes lehet.
Ez az autós azért hajította a folyóba a gyalogost, mert az szóvátette, hogy elüti őt a zebrán.... Azután nyugodtan továbbhajtott.
A hölgyekből is előbújik néha az állat...
Brutalitás a harctéren
A háború kirobbanásakor a keleti országrészben megszűnt a törvény, és ez rengeteg szerencsevadászt és agresszióját levezetni vágyó kalandort vonzott. Az Ukrán Hadsereg eleinte, nem titkoltan szorgalmazta is az önkéntes alakulatok megalakulását és felfegyverezte tagjait. Míg a szerződéses és sorkatonai állomány nem túl nagy lelkesedéssel szállt harcba, addig az önkéntesek utolsó vérükig harcoltak, felszabadították Mariupolt és védték az arcvonalat. A brutalitás, állatias viselkedés elnézhető volt, amúgy is az ellenséggel bántak kegyetlenül. A helyzet normalizálódását követően az önkénteseket a hadsereg fennhatósága alá helyezték, a keleti megyék azonban még mindig szürke zónának számítanak. A munkácsi lövöldözés főszereplője ma is az Antiterrorista Művelet zónájában tartózkodik és ott harcol annak ellenére, hogy Kárpátalja legkeresettebb, körözött bűnözői között szerepel.
Hős vagy állat?
Egy televíziós interjúban Vjacseszlav Vlaszenko, a 46-os zászlóalj parancsnoka elmesélte, hogy 2016-ban hogyan harcoltak az „orosz terrorista hadsereg” ellen.
„2016-ban majdnek öt hónapig voltunk Marinka környékén – bevetettek ellenünk szinte mindent, a legerősebb alakulataikat. Harcoltunk az elit alakulatuk a „Légió” ellen, amit közvetlenül Zaharcsenkó irányít. Ránkküldték a muzulmán speciális egységeket, csecseneket és dagesztániakat. Odadobták az oroszországi 331-es ejtőernyős deszant alakulatot, azt amelyik az Ilovajszki katlannál a zöld folyosón lőtt minket… Mindenkit megöltünk. A deszantosokat fel is gyújtottuk. Nagyon hangosan ordítozták, amikor minden égett: „A deszant nem adja meg magát”. Mintha mi fogságba akartuk volna ejteni őket.”
A teljes videót itt lehet megnézni, eredeti helyén. Talán a határtalam nyugalom a legrémisztőbb, ahogyan az egészről mesél a parancsnok…
2:41 és 3:38 között hangzik el a fenti mondat. Az arca semmitmondó?
Végül valami egészen üdítő ötletesség az őrületben. Cseljabinszkban helyi aktivisták egészen különleges módját választották annak, hogy felhívják a figyelmet az utakon dúló erőszak értelmetlenségére. Itt egészen más állatok támadnak...
Utolsó kommentek