Ukrajna, Kárpátalja, háború, járvány

Az idei év nagyon mozgalmas volt Ukrajnában. A kelet-ukrajnai háborús övezettől ezer kilométer távolságban Kárpátalján is több fegyveres összetűzésről írhattam. Év végén a magyar-ukrán határ mentén lövöldöztek utoljára a titkosszolgálat embereire a helyi csempészkirályok emberei, erről jövőre írok bővebben, most jöjjön néhány saját kép Ungvárról, a 2015-ös év összegzéseként.

Az ukrán titkosszolgálat, az SzBU, bejelentése szerint, megakadályozták az orosz titkosszolgálat Ukrajnai akcióját. A szakemberek, a megyei áramszolgáltató cégek számítógépes rendszereiben fedeztek fel vírusokat. A hírek szerint a vírustámadást terheléses támadás is kísérte, vagyis a számítógépek folyamatos telefonhívásokkal terhelték le az áramszolgáltatók telefonos ügyfélszolgálatát.
Az ukrán belügyminisztérium korábban felhívta a lakosság figyelmét arra, hogy az orosz titkosszolgálat Ukrajna békés városaiban tervez diverzáns akciókat, hogy így vonjanak el erőforrásokat az Ukrajnai háborús területekről.

A Harkiv megyében található ukrán hadianyagraktárra néhány kvadrokopterről dobtak gyúlékony anyagokat.

A védelmi minisztérium sajtótájékoztatója szerint, az akció célja a megfélemlítés és a pánikkeltés volt. A „diverzánsok” a 26-án a hajnali órákban indítottak támadást, de mintegy három kilométerrel eltévesztették a célt. A fő hadianyagraktártól távol dobtak le, feltehetően távirányítású drónokról olyan anyagot, amit poroltóval nem tudtak eloltani a kiérkező tűzoltóegységek.

A közlemény szerint pánikra nincs ok, a Harkivi bázison a központi lőszerraktár mélyen a föld alatt található, éppen azért, hogy egy esetleges bombatámadástól is védve legyen.

Az ügyben az ukrán titkosszolgálat, az SzBU nyomoz.

A titokzatos raktárról megnézhetsz egy tavalyi videót.

Nem zörög a haraszt, ha az „Azov” nem fújja.  Villongások és pánik Doneck megyében, Ukrajnában

Egymást vádolják provokációval a harcoló felek Ukrajnában, Doneck megyében.

Ukrán források szerint december 22-én az ukrán felkelők taktikai egysége bevonult (elfoglalta) Kominternove faluba. A hadsereg „operatív információi” szerint lőállásokat alakítottak ki és elaknásították a környéket. Az ukrán „Információs Ellenállás” szervezet szerint orosz csapatok is segítik a felkelők mozgását.
Kominternove falu az Ukrajnai háborús terület ütközőzónájában található és elvileg demilitarizált övezetnek számít, emellett a Mariupol felé vezető úton található.

A megszállásról szóló hírek elterjedését követően minden úgy alakult, mint a mesében. Miután az ukrán hadsereg nem ült fel a provokációnak és jelentette az esetet az EBESZ megfigyelőknek, a megszállók eltűntek a faluról és környékéről, az ellenőrök nem látták őket.
Az ukrán hadügyminiszter Sztepan Poltarak véleménye szerint, szervezett provokáció történt, hiszen az ukrán médiában többen is a hadsereg azonnali bevetését követelték, ezzel megszegték volna a Minszki tűzszüneti megállapodást.

Ezzel párhuzamosan, a Donecki Népköztársaság hírportálján határozottan cáfolták a hadmozdulatokról szóló információkat és azzal vádolják az ukrán fegyveres erőket, hogy csapatokat szeretne összevonni Mariupol környékén, ezért játszották meg ezt az akciót.

Az igazsághoz sajnos nem tudunk közelebb kerülni, az viszont érdekes adaléka az ügynek, hogy az incidens megint olyan területen történt, ahol az önkéntes patriótákból álló, közismerten nacionalista „Azov” alakulat teljesít szolgálatot az ukrán háborúban.

A „Szamopomics” párt megbénította az ukrán parlament munkáját. Kedden reggel, a parlamenti ülésen a párt harminc képviselője körülállta a szónoki tribünt, ezzel megbénítva a munkát. A képviselők azt követelik, hogy írjanak ki új választást „Krivoj Rog” város polgármesteri posztjára. A Képviselők segítségére sietett – az unian.net – információi szerint néhány katonai gyakorlóruhába öltözött személy, akik zászlókat lobogtatnak. Sokan közülük az Ukrajna keleti részén folyó terrorellenes művelet harcosai voltak.
Jegor Szoboljev képviselő azt kiabálta: „Gránátot akartok?” – a 112.ua hírei szerint.
Az ukrán parlamentben ma fontos alkotmánymódosítás zárószavazására került volna sor, a „Szamopomics” ennek ellehetetlenítésével szeretné elérni, az új választások kiírását.

Krivoj Rohban a polgármesteri választás 2. fordulójában a korábbi polgármester nyert a Szamopomics jelöltje előtt. A párt csalásra gyanakszik.

Ahogy arról a korábbi posztban írtam, Oroszországban, a Leningrád Atomerőműben meghibásodás történt. Az erőmű weboldaláról kiderül, hogy a hivatalos jelentés szerint: „némi radioaktív vízpára távozott”. A közösségi oldalakra feltett fényképek olyan benyomást keltettek, hogy nagy kiterjedésű, radioaktív felhőről lehet szó, de ezt többen is cáfolták.
Tény, hogy az erőmű kettes blokkjának turbinaterme szennyeződött.
A december 18-i hírek után, az illetékesek nem közöltek több információt a történtekről, ezért a Csernobili Atomkatasztrófán felnőtt lakosság számára a „kis meghibásodás” is rémisztő, különösen azért, mert a reaktor típusa megegyezik az Ukrajnában felrobbant reaktorral. Ez a típus különösen veszélyes, mert a reaktormagban áramoltatott víz egyszerre több funkciót lát el, s a 86-os katasztrófát is annak elpárolgása okozta.
Úgy tűnik, a mostani meghibásodás semmilyen mértékben nem fenyegeti a lakosságot, de az üzemzavart és annak okát még vizsgálják.
Az RBMK-1000 es reaktort veszélyessége miatt csak Oroszország és Litvánia használta, de fokozatosan leállítják őket. A Leningrád Atomerőműben is épülnek már a korszerűbb energiablokkok.
A Csernobili Atomerőmű, az atomkatasztrófa után, még 14 évig működött, csak 2000 decemberében állították le véglegesen. Jelenleg az új „szarkofág” építési munkálatai zajlanak.

Az utóbbi években újabb veszélyforrás alakult ki. Az Ukrajna keleti részén zajló háború miatt az erőművet fokozottaban kell védeni.

Érdekes, hogy a baleset után elkerített radioaktív zónában az állatvilág burjánzik. A természet leküzdte a sugárzást és benépesítette a legkülönfélébb álatokkal. Sajnos Ukrajnára jellemző, hogy az emberi fogyasztásra alkalmatlan halakat halásszák és árulják. A videón a csernobili óriásharcsák láthatóak.

Update: Orosz források szerint a pánik félreértés miatt alakult ki. Az atomerőműnek csak a típusa (RBMK-1000) ugyanaz mint a Csernobilié, nem a meghibásodás mértéke. Az atomerőmű egyik dolgozóját pedig magas vérnyomás okozta krízishelyzet miatt vitték kórházba. - írja az E1.ru Folyik a reaktor hűtése, a hiba megállapítása.

korábban:

Meghibásodás történt az Oroszországi Leningrád Atomerőműben pénteken délben.

A hírek szerint egy magas nyomású hőcserélő cső repedt meg és radioaktív gőz került a levegőbe. A 2-es számú energiablokkot manuális úton leállították, és a dolgozókat hazaküldték. Az atomerőmű Szosznovej Bor településen található, mintegy 80 kilométerre Szentpétervártól.

A szemtanúk beszámolója szerint, a kicsapó párafelhőt a szél továbbvitte Észtország és Finnország felé. Az erőmű igazgatója felszólította a lakosságot, hogy ne essenek pánikba.

A Leningrád Atomerőmű a Finn-öböl partján található, és Észak-nyugat Oroszország legnagyobb erőműve.

forrás: Eho Moszkva

Emlékeztető: Ukrajnában a Csernobili Atomerőmű katasztrófája volt a világ legnagyobb ilyen jellegű meghibásodása.

Update: ukrán hírforrások ezt az információt közölték le, amit én is megírtam: unian.net

Orosz hírforrások, a meghibásodás tényét megerősítik, de leszögezik, hogy izolálták a sugárszennyezést. ntv.ru

Update 2015.12.19 21:26

Szentpétervár külvárosában és a Leningrád erőmű környékén, a hatóságok jelentéseinek ellenére, pánik tört ki - írja a Radio Svoboda.

A gyógyszertárakban felvásárolták a jódtablettákat, a lakosság tömegesen utazik el.

Azt a bejelentést, miszerint a sugárzás mértéke az erőmű környékén megfelel a normális értékeknek, az emberek azzal magyarázzák, hogy a szél továbbvitte a felhőt, mint annak idején Ukrajnában, Csernobilban.

Az ukrán pénzügyminiszter bejelentése szerint, jövőre két ütemben emelik a minimálbért és a létminimumot Ukrajnában. Május 1-től 1 450 hrivnya lesz (17 ezer forint) ami 850 forintos emelést jelent, majd 2016. december 1-től 1 550 hrivnyán véglegesítik, tehát 17 850 forintot vihetnek haza a boldog állampolgárok. Az emelés az árak és realitások szempontjából nevetséges, papíron viszont 12,5%-ot jelent.

A béremelések kiszámításakor, nem vették figyelembe az inflációt, sem pedig a hrivnya nemzetközi valutákhoz viszonyított elértéktelenedését sem.

Eközben Ukrajnában 11 hrivnyába kerül a kenyér, egy átlagos lakás gázszámlája 1000 hrivnya körül van, egy többé-kevésbé normális cipő 800 hrivnyába kerül, egy kiló disznóhúsért 80 hrivnyát kell fizetni. A lakosság ennek ellenére nem panaszkodhat, hiszen mindössze 150 forint egy doboz cigaretta és 700 forint körül van fél liter vodka ára.

Az Ukrajna keleti részén zajló "fegyverszünet", háború eközben óriási pénzeket emészt fel, az áldozatokról nem beszélve.

Még mindig csodálatos, hogy vajon hogy nem halnak éhen az emberek?

Ismeretlen tettesek betörték a Szolyvai Emlékpark kápolnájának ajtaját és megrongálták a berendezést Kárpátalján Ukrajnában. Az emlékpark gondnoka feljelentést tett a rendőrségen, a nyomozás megindult.
Érdekes adalék, hogy az emlékpark megfigyelő kamerarendszerét jövő év januárjában helyezik üzembe.
"A Szolyvai Emlékpark a kárpátaljai Szolyva városban a második világháború végén, 1944 novemberében létesített egykori szolyvai gyűjtőtábor áldozatainak, a málenkij robot elszenvedőinek illetve tágabb értelemben a szovjet megtorlás és a sztálini terror áldozatainak emléket állító emlékpark, melyet 1994 novemberében avattak fel." - Wikipédia.

Az Ukrajna keleti részén, valójában külön államként működő Donyecki Népköztársaságban, a Budapesti Keleti-pályaudvaron készült fényképpel tartják a lelket az emberekben. A „Szeparatisták” propagandacikkében arról írnak, hogy egyáltalán nem fenékig tejföl az élet nyugaton, ne vágyjanak oda. A cikk címe: Sokkoló fotók a „Keleti mennyországból”: hajléktalanok, szeméthegyek, rendőri túlkapások, szétvert utak.
A cikk szerint, az emberek eltúlozzák a nyugati országok jólétét, nem ajánlják, az odaköltözést. Bizonyítékul rengeteg fényképet mutatnak be Amerikáról, Franciaországról, Spanyolországról, Magyarországról, Romániáról, Szlovéniáról, és Lengyelországról.
Ukrajna jelenleg egységes, valójában 3 részre szakadt, bár a Donyecki- és Luhanszki Népköztársaságokat senki sem ismeri el.

A cikket az "Orosz tavasz" (Ruszveszna) weboldalán találod, dátuma 2015. december 13. Ez a "szeparatisták" weboldala.

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnököt éves beszámolója közben, egyik párttársa próbálta meg "lekísérni" a szónoki emelvényről. A híradásokkal ellentétben nem a kezénél fogva, lényegesen "nemesebb" testrészét ragadták meg.

A jelenet egy hagyományos menyasszonyszöktetésre emlékeztetett.  Képviselőtársa egy csokor vörös rózsát nyújtott át Jacenyuknak, majd hátulról átkarolva megpróbálta magával vonszolni. A miniszterelnök sem a pulpitust, sem a rózsát nem engedte el!

Figyelemre méltó, hogy harcostársai körében is egyre népszerűtlenebb az Amerika által pártfogolt miniszterelnök.

A videón látszik az eset, érdemes megnézni!

Ukrajnában, Herszon megye Csaplivka falujánál robbanóanyaggal megrongálták a Krímet Ukrajnával ellátó magasfeszültségű távvezetéket. Korábban történt már hasonló terrorcselekmény Ukrajnában.

A megrongált oszlopok helyreállítását a Jobb Szektor aktivistái gátolták, blokád alá vették a vezetékszakasz környékét. A Nemzeti Gárda, az új Nemzeti Polícija és a Herszon zászlóalj katonái tisztították meg a környéket a civilektől - ez látható a videón.

A szakemberek a vezetékszakasz javítását és üzembehelyezését keddre, november 24-re ígérik.

A rendfenntartók akciójában, fegyverhasználat nem történt, néhány Krími tatár sérült meg.

Ukrajnában, a Kárpátokban a heves esőzések miatt megemelkedett a folyók vízszintje. Szombatra olyan súlyossá vált a helyzet, hogy több folyón is átszakadt a gát. Lembergi területen, a Tereszva folyó elöntötte Zarika települést.

Kárpátalján 10 milliárd forint körülire becsülik az eddigi károkat. 315 házat öntött el a víz, hogy ezek közül hány vált lakhatatlanná, csak később derül ki.

Feljelentést tett az ukrán főügyészségen Vaszilij Pisznij, mert a korrupcióellenes parlamenti bizottság ülésén az egyik független képviselő, Vlagyimir Paraszjuk fejbe rúgta őt.

Az ügy majdnem hogy unalmas, hiszen Ukrajnában, az ukrán parlamentben mindennaposak a hasonló esetek. Még az sem igazán érdekes, hogy a sértett az ukrán titkosszolgálat, az SzBU korrupció és szervezett bűnözés elleni osztályának vezető helyettese.

Figyelemre méltó azonban az a drónvideó, melyet a „A mi pénzünk” műsor szerkesztői tettek fel az internetre. A felvételen a sértett, elvileg fedhetetlen, korrupcióellenes harcos villája látható. Mindenki döntse el maga, hogy a forintban kb. 100 ezret zsebre vágó hivatalnok vajon építhetett-e tisztességes úton ilyem kis zoba-konyhát.

Ukrajnában, Kárpátalján Ungváron a székesegyház mellett látható "kis Eiffel-torony"-nál emlékeztek a párizsi terrortámadás áldozataira.

Csubakkát 170 hrivnya (2 000 forint) pénzbüntetésre ítélte az odesszai bíróság. A közigazgatási bírságot azzal érdemelte ki, hogy az október 25-i helyhatósági választásokra, iratok nélkül vezette a rohamgárdistákkal megrakott járművet.

A vuki, Darth Vader társaságában érkezett a szavazókörhöz, aki hiába próbálta meggyőzni a jelenlévő rendőröket: "Csubakka egy házi állat, nem lehetnek iratai". A körülményes bilincs felhelyezés után, Csubakkát adategyeztetésre elszállították, a sötét nagyúr pedig gárdistái társaságában szavazhatott.

Tegnap 18:35-kor (magyar idő szerint) kigyulladt Ukrajnában Luganszki terület Szvatovo városában az ukrán hadsereg egyik lőszerraktára. A belügyminisztérium információi szerint mintegy 3,5 ezer tonna hadianyag ég. Reggelre a helyzet némileg stabilizálódott, óránként egy-két robbanás hallatszik. Egyelőre annyi biztos, hogy nem zárható ki a terrotámadás lehetősége. A robbanásokben 2 ember meghalt, sokan megsérültek, de egyelőre csak néhány tankkal tudták megközelíteni a tűzfészket, az oltás lehetetlen.

Az előzetes információk alapján 35 ház sérült meg (3-5emeletes).

A mentési munkákat megkezdték.

Tegnap a késő esti órákban, Ungváron az Ungvár-Felsőnémeti határátkelőtől mintegy 150 méterre, 4 ilegális határátlépőt fogtak el a határőrök - írja a pmg.ua hírportál.

Egy négy tagú család, férj és feleség két kisgyermekkel, próbált átmászni az Ukrajnát Szlovákiával elválasztó határkerítésen, amikor elfogták őket

Vallomásukból kiderült, hogy török állampolgárok és legálisan tartózkodnak Ukrajnában. Szlovákián keresztül Németországba szerettek volna eljutni.

A török család sorsáról a bíróság, szabálysértési eljárás keretében dönt.

Az ukrajnai harcok, tüntetések és zavargások, a felkelők-tüntetők által emelt útakadályok, útzárak építésével kezdődtek. Az útzár fogalma:

"a közútnak, rendőrségi ellenőrzés céljából, a járművek továbbhaladását akadályozó eszközökkel történő lezárása."

A harcok egyre súlyosabbá válásával az útzárak delépítése is változott. Eleinte néhány jármű állt keresztbe az úton, később gumiabroncsokból emeltek halmokat, melyeket szükség esetén felgyújthattak, újabban betontömbökből és homokzsákokból emelnek "bunkereket".

• (Az ukrajnai háború bunkereiről itt írtam)

Az útzárak és bunkere építésében járatlan Ukrán Kormány, Amerikától szeretett volna gyorsépítésű bunkereket vásárolni. A teherhajó megrakodva a gyorstelepítésű védművekkel néhány hónapig Odessza kikötőjében horgonyzott, de az ukrán kormány körülményes adminisztrációja miatt végül továbbment és egy Afrikai országnak adták el a szállítmányát. Ez az egész háborúra jellemző momentum volt. Most pedig jöjjön néhány úgynevezett "Blokposzt" az ukrán háborús övezetből, az Antiterrorista Művelet (ATO) zónájából.

Tovább több kép van

A Kárpátaljai Helyhatósági Választások előzetes végeredményei ismertek, hivatalos végredmény, a tradícióknak megfelelően később várhatóak.

Annyi azonban már most látszik, hogy a kárpátaljai szavazók vezetőik értésére adták, érdemes összefogni. Rontotta az esélyeket, hogy a katonai behívók elől sok kárpátaljai fiatal költözött Magyarországra, akik itthon maradtak, azok sem szívesen mentek el szavazni, nehogy a hatóságok látóterébe kerüljenek.

A NEHÉZSÉGEK ELLENÉRE!

A magyar összefogás 8,6%-ot ért el (a töredékszavazatok beszámítása után ez a 10% is lehet), az 5 évvel korábban elért nem egész 5 százalékkal szemben. A magyar pártok a 3. erőt képviselhetik a megyei tanácsban. Sikerült megtartani, a Magyar szempontból fontos,  Beregszász és Nagyszőlős polgármesteri székét. Részletes elemzést a végleges eredmények birtokában készítek.

A bejegyzés most véget ér. Korábban írtam:

14:32 Viktor Baloga, a "Jedenij Centr" vezetője, bejelentette, hogy a Kárpátaljai Megyei Tanácsban készek koalíciós tárgyalásokat kezdeni a "Batykivscsinával" és a KMKSZ urajnai magyar párttal.

13:06 A magyar pártok 8,6%-ot értek el a Kárpátaljai Megyei Tanácsban.

A párhuzamos szavazatszámlás eredményét a "Jedenij Centr" szóvivőjejelentette be, ezek szerint a megyei tanácsba a következő pártok jutottak be Kárpátalján: Jedenij Centr 21,4%, Petro Porosenkó Blokkja 16,9%, "Vidrodzsennya 12,1%, KMKSZ 8,6%, Batykivscsina 8,25%, "Opozicijnij Blok" 5,04%

12:23 Munkácson, az előzetes eredmények szerint, a 27 éves Andrij Baloga polgármester mellett, 5 párt jutott be a városi tanácsba, köztük a KMKSZ

11:04 Csernyivci megye Hrubna falujában 97%-os volt a szavazókedv. Az  Ukrajnai Agrár Párt 90%-os fölényesnek mondható gyúzelmet ért el.

10:53 Szolyván, az előzetes eredmények alapján, a polgármesteri székért zajló küzdelemben, Iván Lanyó (a munkácsi lövöldözés kapcsán ismertté vált Mihail Lanyó testvére) 9 szavazattal, 3 szavazókörben nyerve előzte meg vetélytársát Iván Mikulicot, aki a 8 szavazókörből 5-ben nyert.

10:34 Ungváron az egyik szavazókörletben eltűnt a pecsét. A nyomozócsoportot nem engedte be a választási bizottság. Jelenleg a Területi Választási Bizottság állásfoglalására várnak.

Ivano-Frankovszkban 52%-os részvétel mellett, a választók 5%-a csak rajzüzeneteket hagyott a képviselőknek.

10:19 Odesszában a szavazatok 20%-át érvénytelenítették.

9:32 Ungvár polgármesteri széke a második fordulóban fog gazdára találni. Bogdan Andrijiv és Szergej Ratusnyák között dőlhet el annak sorsa.

9:07 Ungváron a városlakók 7%-a szavazott a KMKSZ-UMDSZ megyei listájára. (előzetes eredmény)

8:51 Babják Zoltán maradt Beregszász polgármestere. A szavazatok 75,64%-át kapta.

Nagyszőlős polgármestere is a helyén marad. A választási bizottság nem hivatalos adatai szerint Bocskai István nyert.

21:23 Részvételi arány:

Beregszász 42,58%

Beregszászi járás- 50,99 Ungvár- 55,54, Ungvári járás- 63,01 Munkács- 51,4 Munkácsi járás- 52,52 Nagyszőlősi járá- 46,11 a Magyarok lakta területeken alacsony volt a részvétel.

Volóci járás 66% Perecsenyi járás 60%

21:19 Kárpátalján a választásra jogosutak 48%-a adta le szavazatát. Ha sikeres volt a magyar pártok mozgósítása nagyobb az esély a jó szereplésre.

20:38  Nincs hivatalos részvételi arány ... egyelőre. Exit pol: Ungvár polgármestere Mihajlo Kacsur, Munkácson Andrij Baloga nyert.

20:20 Az Exit Poll adatok szerint az Ungvári Városi Tanácsba nem jutott be a magyar párt:

1. Szolidarniszty (Petro Porosenko pártja) 2. Vidrodzsenyja párt 3. Jedinej Centr 4. Batykivscsina 5.Szamopomics 6. Szvoboda

20:04 Az Eit Poll adatok szerint Klicskó marad Kijev polgármestere.

19:58-Munkácson a választásra jogosultak 51,76%-a voksolt. Eredmény még nincs.

19:45-kor még az a kérdés, hogy eléri-e Kárpátaljána részvétel az 50 százalékot... 7 órakkor zártak a szavazóhelyiségek.
Exit Poll eredmények 2015. október 25. 19:00-kor
Részvételi adatok. (itt lesznek, amint nyílvánosak lesznek)

Ukrajnai helyhatósági választások 2015.
A független Ukrajna történetében, először fordul elő, hogy a két kárpátaljai magyar párt az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség több helyen is közös jelöltet indít. Mivel az ukrán törvények nem teszik lehetővé pártszövetségek indulását a választáson, ezért a megállapodás értelmében például Ungváron a KMKSZ állított listát, melyre az UMDSZ jelöltjeit is felvették. Beregszászban a polgármesteri székért Babják István jelenlegi polgármester indul, akivel szemben a KMKSZ nem indított ellenjelöltet.  Az összefogás azért is fontos, mert Kárpátalja megyeszékhelyen Ungváron, a városi tanácsba csak néhány képviselőt sikerült az eddigi évek során bejuttatni, míg a két párt együttes eredménye a töredék szavazatokkal együtt, már a korábbi években is nagyobb képviselőcsoportot eredményezett volna.
Ukrajnában a választás október 25-én magyar idő szerint reggel 7-től este 19-ig tart.
A Kárpátaljai Megyei Tanácsba 16 párt delegált képviselőket. Ide a KMKSZ állított listát, melyen az UMDSZ képviselőjelöltjeivel együtt 53 név szerepel. Bár nagyon sok magyar fiatal Magyarországra vándorolt, talán sikerül az összefogással jelentős képviselőcsoportot bejuttatni.
Érdekes, hogy a listákon nem szerepel, sem Kovács Miklós, a KMKSZ korábbi elnöke, sem Gajdos István az UMDSZ korábbi elnöke. Brenzovics László azért nem szerepel egyik listán sem, mert parlamenti képviselőként értelemszerűen nem indul.

• Az Ukrán Választási Bizottság hivatalos honlapja

Ukrajnában visszahelyezték egységéhez, az ukrán polgárháború kirobbanásáért közvetve felelősségre vonható, Jevhenyij Antonovot, a „Berkut” különleges rendőri egység parancsnokát.
A belügyminiszter nyilatkozata szerint, a hatályos Ukrán törvények értelmében, mivel a parancsnok májusban részt vett a terrorellenes harcokban Luganszk megyében, ezért visszahelyezték korábbi beosztásába. Felmerül a kérdés, hogy egy elvileg előzetes letartóztatásban lévő, bírósági ítéletre váró egyén, hogyan kerül az Ukrajna keleti részén fekvő háborús övezetbe, de valójában ezen már senki sem lepődött meg.
A polgárháborúba torkolló véres utcai harcokat, a 2013 decemberében, az Európai Unió melletti tüntetésekig vezetik vissza. Ekkor Viktor Janukovics ukrán elnök elhalasztotta az Európai Unióval való társulási szerződés aláírását. A diákok nagyszabású tüntetést szerveztek Kijev főterén a „Majdan Nezaviszimosztyi”-n (Függetlenség tere), és sátortábort vertek, megbénítva ezzel a város központjának közlekedését. A rendőrség kivezényelt különleges alakulata a „Berkut” élén Jevhenyij Antonovval 2013. november 30-án brutális módon szétverte, a főleg diákokból álló tömeget. Ezen felháborodva mentek ki a „Majdan”-ra a politikai pártok és civilek tízezrei, és bontakoztak ki, mintegy kétszáz ember halálát okozó, utcai harcok.
A belügyminiszter biztosította a közvéleményt, hogy bíróság dönt majd a parancsnok további sorsáról.

A Kárpátaljai Választási Bizottság érvénytelenítetta a választásokra elkészített 900 000 szavazólapot.

A választási bizottság elnöke bejelentette, hogy az érvénytelenítés oka, hogy az "Objednannya Szamopomics" (Önsegélyező Szövettsé szabadon) párt neve "Szamopomics"- ként került fel a szavazólapokra.

Az ügy furcsasága, hogy a szavazólapok nyomdába küldése előtt egy hónappal, a választási bizottság tagjai - köztük a két említett párt által delegált tag is - megszavazták a szavazólapot.

A kárpátaljai helyhatósági választások most vasárnap, október 25-én lesznek. Fennálásuk során először fordul elő, hogy a két magyar párt egységes listán indulna.

Jelen pillanatban úgy áll a dolog, hogy csak abban az esetben tudják megtartani a választásokat, ha 2 nap alatt sikerül a 900 ezer (pontosan 958 981) szavazólapot kinyomtatni és eljuttatni a szavazóhelyiségekbe.

Herszon megye Csongar falunál ismeretlen tettesek felrobantották a Krím-félszigetet árammal ellátó magasfeszültségű vezeték egyik tartóoszlopát. Az előzetes vizsgálat szerint gyalogsági aknából eszkábált pokolgépet használtak. Ez a környék mesze van mindenféle harci esemény helyszínétől.

Az elkövetők célja feltehetően a Krím-félsziget áramellátásának ellehetetlenítése volt. A robbantás eredménye lelkes amatőr hazafiakra utal, mivel a vasbeton oszlop jórészt sértetlen maradt. Egyes feltételezések szerint a Jobb Szektor állhat a háttérben.

Jelenleg a félszigeten nem tudják megtermelni a szükséges árammennyiséget, ezért Ukrajnából importálják azt. Ukrajna egy tudathasadásos állapotban: épp most emelte 15 százalékkal az áram árát, az elvileg ellenséges nép számára, akikkel hadban áll. Vagy nem...

Az ukrán parlament, korábban törvényben fektette le, hogy Oroszország agresszor, és törvénytelenül megszállta a Krím- félszigetet. Az ukrán elnök minden nemzetközi fórumon hangsúlyozza, hogy Ukrajna valójában háborúban áll Oroszországgal.
Ennek a kijelentésnek a fényében furcsa az a hír, miszerint Ukrajna 234 millió dollárt átutalt az orosz Naftogaz cégnek és megindította a gázimportot Oroszország felől. Tény az, hogy az orosz gáz nélkül Ukrajna nem tudná átvészelni a telet, de az nem igaz, hogy a lakosság miatt van erre szükség.
Az olcsó orosz gázt télen is az ukrán vállalatok veszik, így tudnak nagy profit mellet Európába exportálható termékeket gyártani. Míg az ukrán elnök a tv kamerák előtt egy harcos amazon látszatát kelti, a háttérben az oligarchák igényeit igyekszik kielégíteni, ami nem meglepő annak fényébe, hogy a Porosenkó tulajdonában lévő Roshen csokoládégyár a mai napig működik Oroszországban.
Jellemző az ukrán állapotokra, hogy az elnök a 2014-es választások előtt megígérte szavazóinak, hogy megválasztása esetén eladja gyárait. Most nemcsak Ukrajnában működnek vígan a Roshen gyárak, de az ellenség országában is működnek.

Petro Porosenko, Ukrajna elnöke, felelőssége teljes tudatában kijelentette: "Adtunk az ellenség pofájára!"

"Ukrajna valós sikereket ért el a háborúban" - mondta az elnök odesszai látogatása során. Kihangsúlyozta, hogy a szörnyű háború, amelyet Ukrajna vív, nem akadályozza meg az országot a reformok végrehajtásában. Az új adminisztrációs iroda átadásán mondta mindezt megtoldva azzal, hogy felállítottak egy ütőképes hadsereget és megállásra kényszerítették az agresszort.

Sajnos nagyon úgy tűnik, hogy az október 25-i helyhatósági választásokra készülve kampánybeszédet mondott az elnök úr, mert ha ezt komolyan gondolja, akkor ott súlyos bajok vannak.

A legnagyobb derültséget az okozta, amikor kijelentette, hogy másfél hónapja "nem lövöldöznek". Én úgy vélem, hogy azért nem halott lövöldözésekről, mert nem nézi a tévét és nem olvas újságot, bár szerintem a hadsereg főparancsnokaként nem ártana, ha a fronton is meggyőződne erről.

Az "Antiterrorista Központ" vezetője bejelentette, hogy Ukrajnában mindkét fél betartotta a tűzszünet szbályait, nyugalom van. Lehet építeni a lőállásokat és bunkereket. Ez nem a háború végét, inkább az elhúzódását prognosztizálja...

A bunkerépítés nem könnyű feladat, hatalmas földmennyiséget kell megmozgatni, miközben értékes leletekre is bukanhatnak a katonák.  Sajnos ezt nem mindíg jelentik, hisz kinek van kedve még ezzel is bajlódni, főleg ha jön az ellenség. Igor Sevcsenkó történész halgató például egy sírt tárt föl a lőállás ásása közben.

Persze nem mindenki olyan szerencsés, hogy betonbunkerban vagy rendes földhányás mögött védekezhet. Ukrajna, az ukrán háborúban nagy számban használja az úgynevezett mobil lőállásokat. Ezek persze annyit is érnek...

Télen épített bunkertek

A hétköznapokban a lélek „bunkere” lehet a beépített teraszon kialakított télikert. A gyártók által fejlesztett elmés konstrukciók nem csak a védelmet és a biztonságot, hanem a kényelmet is szolgálhatják. A katonák számára épített helyiségek a téli hideg elleni védelmet, szükség esetén feláldozzák a hatásosabb harci védelem érdekében.

• A télikertépítés legjobb módját és fotókat teraszokról itt is láthatsz.

Kijev polgármestere Vlagyimir Klicskó, az ünnepre való tekintettel - ajándékképp - befűtött. Márhogy a távfűtéssel rendelkező lakások felében (a hőmérséklet éjszaka +2 nappal +10).

Ukrajnában ma ünneplik a "Ukrajna Védelmezőjének Napját", ennek tiszteletére nagyszabású haditechnikai kiállítást rendeztek Kijev központjában. Az elnök, Petro Porosenkó büszkén megszemlélte a kiállított gépeket, majd megtekinthette az Ukrajna európaiságát kihangsúlyozó nacionalista tüntetést is.

A haditechnikai eszközök között - nincs még egy ország, ahol a rendőrség engedélyezte volna - a nacionalista "Szvoboda" párt szervezett tüntetéssel egybekötött megemlékezést. Az összejövetel apropója az, hogy 73 éve alakult meg az Ukrán Felkelő Hadsereg.

Ezzel párhuzamosan a "Jobb Szektor" félkatonai párt - ez is egy ukrán találmány - a "Hősok Menete" címmel masírozik a főtéren. Mindkét párt erőszakos magatartásáról híres, ezért izgatottan várja az egész ország, hogy estére milyen happening alakul ki a fővárosban.

Érdekes az a kettősség, ahogyan az ukrán nacionalisták az Európai Unióba törekednek, és közben szidják a bátor Szicsgárdistákat legyilmoló Magyarokat...

Az ukrán háború keleten közben folyik továb zavartalanul.

Felgyújtották Lakatos Kálmán munkácsi cigánybáró házát és autóit.

A munkácsi helyi kiskirály és bandája csütörtökről péntekre virradó éjszaka fegyveres hajszában meggyilkoltak egy 18 éves romát, akinek a felesége épp a második gyermekükkel terhes. Az információk szerint Lakatos Kálmán kisebbik fiával szólalkozott össze az áldozat, aminek eredményeként több utcán keresztül tartó lövöldözés és üldözés bontakozott ki.

A fiú halálhírének hatására a roma tábor lakossága felgyújtotta a cigánybáró házát és az udvaron parkoló 5 autót.

A munkácsi lakosok határozottan követelik a rendőrségtől, hogy vonják felelősségre az elkövetőket. A város lakói kezdenek hozzászokni a hadiállapothoz, hisz nem volt olyan régen, amikor a Jobb Szektor fegyvereinek ropogásától volt hangos a környék, most pedig egy újabb utcai tűzharc alakult ki.

Felmerül a kérdés: megbüntetik-e Lakatos Kálmánt, aki az ukrán elnök Petro Porosenkó pártjának színeiben indul az októberi helyhatósági választásokon?

Ukrajnában sohasem volt acélos a közúti fegyelem. Korábban hosszú időn keresztül a gyorshajtás maximális büntetése 500 forintnak megfelelő pénzbírság volt, manapság 3-4 ezer forint. A komolyabb kihágásokat a híresen korrupt ukrán járőrök lefizetésével lehetett könnyen megúszni.

Az Ukrajna keleti részén zajló fegyveres konfliktusban az sem tudják a rendőrök ellenőrizni, hogy kinél van fegyver, a közúti szabályok betartása teljesen mellékes.

Harckocsi plusz katona plussz pia: a baleset elkerülhetetlen.

Összeválogattam néhány fotót arról, milyen baleseteket okoznak a katonák.

A videón a társak megpróbálják lebeszélni a katonát a fegyverhasználatról a baleset után. Kevesebet kellene integetni és lasaban hajtani.

Dnyepropetrovszki területen érte a végzet a július 11-i munkácsi lövöldözés résztvevőit.

A kormány tehetetlenségét jelzi, hogy körözött bűnözők fegyveresen kocsikázhatnak az országban.

Még mindíg tisztázatlanok a Munkácson történt lövöldözés részletei, az sem világos, hogyan tudott egy szakasznyi „hazafi” állig felfegyverkezve, a bekerített területről, az ezer kilométerrel távolabb lévő „anti terrorista művelet” zónájába eljutni. Több ezer rendőrt, határőrt, titkosszolgálati dolgozót és a nemzeti gárdát is mozgósították. Petro Porosenkó személyesen érkezett a helyszínre és közölte: hermetikusan körülzárták a szökevényeket. Heteken keresztül harckocsik, helikopterek és rendőrautók járőröztek Kárpátalja szerte. Innen is, onnan is jöttek hírek, hogy arra jártak a „szektorosok”.

Augusztus végére a hajtóvadászat lerágott csont lett, az újságok oldalairól eltűntek a tudósítások, a városok mellet állomásozó rendőrökből is kevesebb lett, a nemzeti gárda tagjai is eltűntek. Válaszok továbbra sincsenek.

Szeptember 8-án érkezett a hír, hogy a Dnyepropetrovszki terület, Pokrovai járásában reggel 5:45-kor két katonai személygépkocsi összeütközött és kiégett. A balesetben „néhányan” meghaltak.

A későbbi vizsgálatok kiderítették, hogy a jobb szektor két tagja által vezetett személygépkocsi nekiütközött egy katonákat szállító kisbusznak. A balesetben a kisbusz utasai meghaltak, a jobb szektor egyik katonája túlélte az ütközést. A kórházba szállítás után kiderült, hogy épp azokról az emberekről van szó, akik részt vettek a munkácsi lövöldözésben. Sajnos vallomást nem tehetett, mivel néhány napon belül belehalt sérüléseibe.

Az ügy csak kérdéseket vet fel:

Hogyan jutottak ki a bekerített területekről?

Hogyan jutottak el az ország másik végébe?

Honnan szereztek felszerelést?

Kinek az oldalán, kinek a parancsnoksága alatt harcoltak tovább a gyilkosságért felelős szökevények?

Az ukrajnai "Jobb Szektor" tagjai, nem finomkodásukról ismertek. Az önjelölt igazságosztók ha kell aknavetővel tesznek igazságot. Odesszában tavaly lángvágó, kalapács és viperák segítségével szétvertek egy vélhetően drog elosztással foglalkozó földszinti lakást.

A videón az akció látható, 3 percnél sikerül betörniük.

A sorsnak egy perverz játéka, hogy a kárpátaljai magyaroknak - ha behívót kapnak - egy olyan zászlóaljnál kell szolgálniuk és meghalniuk, amely részt vett 1944-ben Kárpátalja megszállásában, 1956-ban pedig lőtte Budapestet.

Marad a díszes temetés...Ukrán zászlókkal.

A hadköteles kárpátaljai Magyar, ha behívót kap és megjelenik a hadkiegészítő parancsnokságon, az orvosi vizsgálatok után jó eséllyel Munkácsra teljes nevén a 128-as számú elkülönített Turkmenisztán-Kárpátaljai kétszer Vörös zászló érdemrenddel kitüntetett hegyivadász gárda hadosztályhoz kerül.

A Türkmenisztánból származó csapategység a 2. világháborúban került Európába. 1944-ben Kárpátalja felszabadítása/megszállása tiszteletére került nevükbe a "Kárpátaljai" rész. Kárpátaljáról tovább Szlovákia és Csehország megszállásával tűntették ki magukat. A 128-as brigád foglalta el Kassát. A háború végén gyalog - mintegy ezer kilométer megtétele után - érkeztek Kárpátaljára, állandó állomáshelyükre.

1956 október 23-án éjjel 11 órakor azt a parancsot kapta a zászlóalj, hogy Debrecen, Jászberény, Szolnokon keresztül foglalja el Budapestet, amit becsülettel teljesítettek, 25-én estére már a város alatt voltak.

1968-ban a 128-as brigád részt vett a "Prágai Tavasz" leverésében.

Az ukrán polgárháború egyik legvéresebb csatájában a Debalcevói-katlanban, már a kárpátaljai magyar férfiak is harcoltak az egység soraiban. 2015 február 18-án a családtagok és a közvélemény nyomására engedélyezték a visszavonulást, addig a katonai vezetés tagadta a bekerítés tényét.

A hivatalos adatok szerint a 128-as brigád Debalcevénél 30 embert vesztett, az összes veszteség 88-179 fő volt. A szakadárok információi szerint három éd négyezer között lehetett a halálos áldozatok száma. A felkelők igazát támasztja alá az is, hogy az ukrán fél 4 tank elvesztéséről számolt be, míg a visszavonuló katonák interjúiból tudjuk:

nem hoztak ki semmilyen fegyvert a katlanból.

Érdekességek:

Alexandr Zaharcsenkó felajánlotta a 128-as brigádban harcoló Magyaroknak, hogy elhagyhatják a harcteret, velük nincs dolga.

A Kárpátaljai hegyivadász egység teljes legénysége szerepelt Szergej Bondarcsuk "Háború és Béke" című oszkár-díjas filmjében, melyet Kárpátalján forgattak.

Ami a filmvásznon fantáziavilág, az Ukrajnában mindennapossá vált, életre kelt a kitaláció és a túlélést szolgálja.

A hivatalos adatok szerint páncélosainak számát tekintve a világ élvonalába tartozik az ukrán hadsereg. A bökkenő csak az, hogy a legtöbb gép a Szovjetunió felbomlásakor itt maradt, már akkor többé-kevésbé elavultnak technika volt. Nem növeli a haderő ütőképességét az sem, hogy a legmodernebbnek tartott T-84 "Oplot-M" tank Ukrajnában gyártott példányait egytől egyig exportálják.

A keleten zajló polgárháborúban, elméletileg a katonaság nem is vesz részt, mégis egyre több harckocsit veszít. Az "UKROBORONPROM", az Ukrán Védelmi Vállalat jobb híján rekonzerválja a gyengén páncélozott járműveket.

Az önkéntes alakulatok nehézfegyvereket az ellenségtől zsákmányoltak. Az ukrán kormánynak nagy fejtörést okoz, hogyan fogják lefegyverezni az aknavetőkkel, nehéz géppuskákkal és robbanóanyaggal bőven ellátott egységeket, ezért kizárt, hogy páncélosokat adjanak nekik.

A munkácsi lövöldözés után nyilvánvalóvá vált, hogy a harci zónából nagy mennyiségben hoznak ki fegyvereket egész Ukrajna területére, sőt külföldre is csempészik őket.

A "hazafias" egységek azonban nem riadnak vissza a nehézségektől, a legkülönfélébb módon átalakított, acéllemezekkel megerősített járműveket vetnek be.

Több kép tovább

A náci jelképeiről ismer „Azov” alakulat 2014 júliusában „megtisztította” Mariupolt a felkelőktől, ha úgy tetszik a terroristáktól.

Az ukrán kormány 2014-ben kényszerhelyzetbe került. A rendősrség speciális alakulatainak nagy része oroszországba szökött, a többiek ellen bűntető eljárások indultak. Kézenfekvő volt, hogy a hazafias szabadcsapatokat szervezik harcoló alakulatokká. A Jobb Szektor (PSz) harcoló alakulatát, az "Ajdar" és az "Azov" alakulatokat hozták létre. Felszerelésük nagyrészt a „Majdan” forradalom idején a laktanyákból zsákmányolt fegyverekből állt, valamint aból, amit a felkelőktől zsákmányoltak. Később a kormány is ellátta őket fegyverekkel, ezekből bőven jutott a  2015-ös munkácsi lövöldözés helyszínére is.

2014 júliusában az önjáró „Azov” elindult felszabadítani Mariupolt. A várost, Kijevi mintára, elbarikádozták az oroszbarát szakadárok. Komolyabb fegyverekkel nem rendelkeztek, esetleg néhány kalasnyikovval (Oroszország akkor még nem támogatta őket). Az alakulat nehéz fegyverekkel látott neki a tisztogatásnak.

Ahogyan a videón is látható, robbanóanyagot, rakétavetőket és egy átalakított teherautót is használtak. A KAMAZ oldalára acéllemezeket hegesztettek, a platóra pedig egy légvédelmi gépágyút helyeztek.

A stratégia: a teherautó behajtott a városban a kereszteződésbe, a platón lévő gépágyúval pedig ripityára lőttek mindent az utcában. Ha valóban lett volba bármilyen komolyabb fegyver a felkelőknél, a kereszteződés közepén álló teherautót egészen könnyen kilőhették volna.

A videón a Mariupoli tisztogatás látható. 1:07-nél a gépágyús KAMAZ.

A „szakadárok” felszereltségéről némi képet kaphatunk a videó végén, az elfoglalt barikád mögötti felvételeken.

Azt a részt csak erős idegzetűeknek ajánlom!

Az ukrán védelmi minisztérium büszkén mutatta be azokat az aknavetőkkel felszerelt golf kocsikra emlékeztető járműveket, amikkel az ukrán hadsereg ütőképességét akarják erősíteni a háborúban.

A „Sztugna-P” nagy mobilitású fegyverrendszer – a hadügyminiszter szerint – kiválóan alkalmas páncélosok és élőerő megsemmisítésére a „gyorsan változó körülmények között”. A CF Moto Tracker hobbijárműre szerelt rakétarendszer Ukrán gyártmány, ezért olcsó.

Korábban Petro Porosenkó elnök bejelentette, Ukrajnának nincs szüksége a „Javelin” amerikai rakétarendszerre, gyártanak jobbat. Elemzők szerint, az elnökből nem a hazai ipar iránti bizalom beszélt, egész egyszerűen Ukrajnának nincs annyi pénze, hogy megvásárolja a külföldi haditechnikát.

A „Sztuga-P” elvileg képes átütni egy 800 mm-es páncélt, súlya 15 kg.

Érdekesség, hogy 6500 méterről képes megsemmisíteni a célt (Ha az egy tank), de a célzó egység csak 2,5 km-ről tudja azt követni.

Az ukrán hadsereg páncélos egységeinek állapota katasztrofális, nem valószínű, hogy ezek a páncélzat nélküli egységek növelik majd az ütőképességet vagy a harci morált.

Az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság vezetője Alekszandr Vlagyimirovics Zaharcsenko, aki pro forma a helyi diktátor. A vezetőről, nem alaptalanul terjedt el az a hír, hogy nem veti meg az alkoholt, a május 1-i parádén is illuminált állapotban fogadta a hadsereg tisztelgését. Nem igényel külön magyarázatot az, hogy milyen perspektívák nyílnak egy részeg ember előtt, ha egy egész hadsereget irányíthat.

A videón a május 1-i felvonuláson tántorgó Zaharcsenkó látható

Zaharcsenko 1976-ban született Donyeckben. Bánya villamossági mérnök képesítést szerzett és egy donyecki bányában dolgozott tanulmányai befejeztével. Később jogi tanulmányokat is folytatott, amit nem fejezett be. 2006-tóé a Viktor Janukovics volt elnök által vezetett Régiók Pártjával került szoros munkakapcsolatban a „Kontinent Kereskedő Ház” vezetőjeként.

2014. április 16-án 6 fegyveres társaságában elfoglalta a donyecki városházát és eljuttatták követeléseiket Kijevbe. Májusban hadügyminiszterré nevezték ki, november 4-én megválasztották a Donyecki Népköztársaság vezetőjének. Harcolt és megsérül a Debalcevói katlannál.

Oroszország kivételével nem ismerik el sem az államformáció létezését, sem vezetőjét.

A donyecki reptér volt az egyik legvéresebb színtere és jelképe az Ukrajnai polgárháborúnak. A harcok majd egy évig tartottak és csak a minszki tűzszünet után felyeződtek be.

Veszteségek:

Ukrajna szerint:

saját oldalon 178 halott 564 sebesült

ellenséges oldalon 1000 halott 2500 sebesült

A Donyecki köztársaság adatai szerint:

saját oldalon 100 halott, 167 sebesült

a kormányerők oldalán 970 halott 744 fogoly

A reptéri harcokban résztvevő ukrán katonákat kiborgoknak nevezik Ukrajnában.

Tovább jönnek még képek

Ukrajnában megkezdődött az őszi sorozás

Október 1-én megkezdődött a sorkatonai behívók kézbesítése Ukrajnában. A tervek szerint 11 ezer 20-27 éves fiatalt soroznak be. A hadkiegészítő parancsnokságok várják a 18-19 éves fiatalokat is, akik saját kérésükre!!! sorozhatóak. A katonai szolgálat másfél évig tart, ebből fél év a kiképzés, egy év a tényleges szolgálat.

A kárpátaljai fiatal férfiak nagy része, már korábban külföldre távozott, de a mobilizációs hullám befejeztével, sokan tértek haza, sokan voltak olyanok, akik kettős állampolgárként magyar útlevéllel. A hatóságok kiemelték, hogy sorkatonákat nem küldenek az „antiterrorista művelet” (ATO) zónába, csak saját kérésre helyezik a fiatalokat harcoló alakulatokhoz. A kárpátaljai magyar fiatalok jelentős része olyan magyarlakta falvakból származik, ahol a magyar közösség okán nem tanultak meg ukránul sem olvasni sem beszélni. A katonakötelesek és hozzátartozóik félnek attól, hogy olyan papírokat iratnak alá velük, amiben beleegyeznek az önkéntes katonai szolgálatba.

Hivatalos adatok nincsenek, de a katonai szolgálat alól kibújó fiatalok nagy számban hagyták el Kárpátalját. Sokuk csak magyar nyelven beszél, ezért számukra csak a magyarországi munkavállalás jelent alternatívát. Nagy az esélye annak, hogy most az október 1 és 31 közötti behívási hullám hatására, sokan emigrálnak Magyarországra.

A hivatalos ukrán adatok szerint a harcokban mintegy 1500 Katona halt meg és több mint 6000 sebesült meg.

• Az ukrán hadsereg veszteségeiről itt olvashatsz

A nacionalista kirohanásairól hírhedt "Szvoboda" (Szabadság) párt titkára 1 millió 218 ezer hrivnya azaz 15 millió forintnyi óvadékot fizetett ki az augusztus 31-i, halálos áldozatokat követelő tüntetések főszervezőjének szabadon bocsájtásáért.

Az ukrán parlament augusztus 31-én fogadta el az "Ukrajna decentralizációja" című törvényt. Az üléssel egy időben a szélsőséges Szvoboda párt, a parlament elé tüntetést szervezett, mellyen a párt prominens képviselői aktívan részt vettek a verekedésben.

A zavargásba átcsapó tüntetésen egy a keleti harcokból hazatért önkéntes katona, támadó harci gránátot dobott a parlament épületét védő Nemzeti Gárda rohamrendőrei közzé. A robbanásban 4 gárdista meghalt 150 megsebesült. Az ügyészség a rendezvény szervezőjét, a volt agrárminisztert Igor Svajkát tette felelőssé a történtekért és indítványozták előzetes letartóztatását.

A kiszabott 1 millió 218 ezer hrivnya a képviselő 12 évnyi fizetése, Ukrajnában 100 évnyi minimálbérnek felel meg.

Nem tudom, hogy honnan van egy becsületes ukrán parlamenti képviselőnek ennyi pénze, de az is érthetetlen, hogy miért engednek szabadon ukrán rendőrök haláláért közvetve felelős embert.

Békeidőben autóbontókat üzemeltettek, most a haditechnikát szervizelik és járnak bontóba.

Tovább jönnek még fotók!

Az ukrajnai "hibrid háború"-ban a veszteségeket mindkét fél másként értelmezi. Nézzük:

Szeptember 1-től Ukrajnában viszonylagos nyugalom van, miután a felek újabb tűzszünetben, fegyvernyugvásban állapodtak meg. Feltűnő, hogy ott vannak villongások, ahol az ütközőzónában ukrán részről, az ún. önkéntes alakulatok portyáznak. (ez megér egy hosszabb posztot)

Nézzük át, hogy a két fél, hogyan méri fel a különböző veszteségeket Ukrajnában.

Az oroszok állítása szerint, a harcok kirobbanása 7 883 halálos áldozatot követelt és 17 610-en sebesültek meg.

Ezzel szemben az ukrán főparancsnokság adatai szerint 1541 katona halt meg szolgálatteljesítés közben és 6226 sebesült meg. Civil áldozatokról nincs információjuk!!!

Érdekes adat, hogy Ukrajna szerint, a február 12-én megkötött "Minszki Béke" után, a mai napig 58 katona halt meg és 320 a sebesültek száma.

Feltűnő, hogy az félhivatalos, önkéntes alakulatok veszteségeit, nem közlik a hatóságok.

Az oroszok szerint 2 340 298 menekült hagyta el lakóhelyét, az ukrán hatóságok szerint ez a szám 1 229 ezer fő.

Oroszország több mint 4 milliárd rubelre becsüli azt az összeget, amit a menekülthelyzet orvoslására költöttek eddig.

Az ukrán hadserek több min 900 páncélost vesztett a harcokban, ezzel a világ páncélos haddal rendelkező országai között a negyedikről a 6. helyre csúszott.

Végül egy érdekes tény:

Ukrajnában az elesett katonák földi maradványainak felkutatását a "Fekete tulipán" önkéntes szervezet végezte. Ők október 1-től befejezik munkájukat, mivel nincs pénzük még üzemanyagra sem.

Az ukrán fegyveres erők nem keresnek eltűnt katonákat!

Az orosz elnök bejelentette, hogy Amerika fizette az ukrán elnök elleni puccs végrehajtóit.

Vlagyimir Putyin a hétvégén adott interjút a Charlie Rose amerikai lapnak, amelyben úgy fogalmazott, hogy Pontosan tudja, hogy az Eggyesült Államok beavatkozott az ukrán belpolitikába és szerepet játszott Janukovics elnök eltávolításában.

Újságirói kérdésre így válaszolt:

"Onnan tudom, hogy rengeteg kapcsolatunk van az ukrán lakossággal. Több ezer kapcsolatunk van magánemberekkel. Tudjuk, hogy ki mikor és hol találkozot, ki kit fizetett le és mennyi pénzt kaptak. Ismerjük azokat az embereket, akik kiképezték a Janukovics elleni puccs végrehajtóit. Mi mindent tudunk!" - zárta a Nagy Testvér-t idéző fordulattal az orosz elnök.

Megerősítette azt is, hogy Oroszország tiszteletben tartja Ukrajna függetlenségét, de "azt szeretném, ha más országok és tiszteletben tartanák az országok szuverenitását" - fogalmazott Putyin.

Az interjú végén kiemelte "Nem Oroszország az, aki legitim kormányokat dönt meg, mi nem támogatunk olyan harcot, amely a törvényes, nép által választott hatalom ellen folyik" - nyomatékosította Vlagyimir Putyin.

Természetesen arra a kérdésre, hogy vannak-e orosz csapatok Ukrajnában, Putyin kitérő választ adott.

(Ukrajnában még mindíg vita folyik arról, hogy Janukovics elnök megbuktatását kik rendelték meg, kik finanszírozták, egyedül a végrehajtók váltak ismertté.)

Pokolgépes terrortámadást követtek el az ukrán titkosszolgálat odesszai székháza ellen ma hajnalban.

Kijevi idő szerint reggel 5:00-kor heves robbanás rázta meg a Fekete-tenger partján fekvő Odessza város központját. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SzBU) területi központja előtt házi készítésű pokolgépet hoztak működésbe. Az előzetes információk szerint a robbanás ereje mintegy 6 kilogramm trotilnak megfelelő.

A robbanás következtében súlyosan megrongálódott az épület első emelete, kitörtek az ablakok, az ajtók. Az utcában lévő üzletekben, hivatalokban és lakásokban is komoly károk keletkeztek. A robbanás nagyságát jelzi, hogy a 200 méterrel odébb található 5-ös számú Városi Kórház épületében is károk keletkeztek.

A rendőrség terrorista akciónak minősítette az esetet és megkezdték a nyomozást.

Tovább vannak még képek...

Arszenyij Jacenyukot 3 millió dollár csúszópénz elfogadásával vádolják

Szerhij Kaplin, az ukrán parlament képviselője bejelentete, hogy beadványa nyomán a Kijev Pecserszk kerületi bíróság kötelezte az Ukrán Főügyészséget, bűnvádi eljárás lefolytatására az amerikabarát miniszterelnökkel szemben.

A gyanú szerint Jacenyuk, 3 millió dollárt kapott azért, hogy Volodimir Iscsukot nevezze ki a Rádió és Tévétársaság Konszern (RTK) vezérigazgatói posztjára. Korábban a főügyészséghez nyújtott be feljelentést a képviselő, de azt elutasították, ezért most bírósági úton szerez érvényt vélt igazának.

Kaplin azt is felvetette, hogy az RTK szabotálja az ukrán nyelvű adások sugárzásának visszaállítását Donbász területén, ezzel hazaárulást követve el.

RTK - az ukrán Rádió és Tévétársaság Konszern feladata az ukrán nyelvű közmédia sugárzása Ukrajna területén és műholdas továbbítása Európában. 1944-ben alapították és Ukrajna minden megyéjében van fiókja.

Minden nyugdíjas KGB kém

Ukrajnában emelkednek a közüzemi díjak, március hónaptól 1 köbméter gáz 7 hrivnya 19 kopekbe kerül, ez körülbelül 100 forintnak felel meg. Azok, akik a viszonyokkal nincsenek tisztában, azt mondják, Magyarországon pont ennyibe kerül, mi a probléma? Miért tüntetnek az ukránok? Az országban jelenleg a következőképp alakulnak a fizetések:

átlagkereset – 3000 hrivnya = 37 ezer forint

minimálbér – 1378 hrivnya = 17 ezer forint

létminimum – 1218 hrivnya = 15 ezer forint

nyugdíj – 1074 hrivnya = 13 ezer forint

A képlet világos: a megemelt közüzemi díjakat, egész egyszerűen nem lehet kifizetni. Egy hidegebb téli hónapban egy ház rezsiköltsége elérheti egy nyugdíjas 6 havi nyugdíját.

Miért nem tört ki felkelés?

A többé-kevésbé nyugodt hangulat annak köszönhető, hogy a gázáremelést a nyári hónapokra időzítették, amikor értelemszerűen alacsonyabb a gázfogyasztás. Emellett a hatóságok folyamatosan azt sulykolják az emberekbe, Jacenyuk miniszterelnök azt hangsúlyozza:

Aki ezekben a nehéz időkben tiltakozik, sztrájkol, az az ország ellensége, orosz KGB kém.

A helyzet aggasztó és kilátástalan, a legjobb fantáziájú írók sem tudják elképzelni, hogy mi lesz, ha megjönnek a novemberi számlák. Nyugat-Ukrajnában is kitör a háború?

Lázár János tegnap azt találta mondani, hogy Magyarországnak nincs szüksége a szíriai bevándorlókra, nincs betelepítési tervük, ha kell, Ukrajnából a Kárpátaljai magyarokat fogják betelepíteni, arra van tervük.

Miért kell ez a terv? Miért félnek tőlünk?

Kárpátalján jelenleg ugyan feszült a helyzet, de egyelőre nem jellemző, hogy az itt élő magyarokat atrocitások érnék. A soknemzetiségű területen kevés olyan nacionalista él, akinek ne lennének valamilyen magyar gyökerei. A nagyobb rendbontásokhoz rendre a Lembergi ultrákat vagy a PSz Jobb szektor embereit kellett Ungvárra buszoztatni, minden valószínűség szerint valamely politikai erő megrendelésére.

A júliusi Munkácsi tűzharc ugyan közelebb hozta a lőporszagot, az itt lakók nagy része beletörődött helyzetébe. Az viszont az újdonság erejével hatott, hogy nehézfegyverekkel lőttek szét rendőrautókat. Aknavetőket valószínűleg a 45-ös Szovjet megszállás óta nem használtak.

Annyi azonban bizonyos, terv ide vagy oda, a Kárpátaljai magyar és nem magyar fiatalok nagy része már Magyarországon van. Vagy a jobb életreményében, vagy a katonai behívótól való félelmében tántorgott ki a jobb világba, egyesek szerint anyaországba.

Úgyhogy nyugalom, egyelőre nem megyünk !

Kellenek-e a bevándorlók?