Ukrajna, Kárpátalja, háború, járvány

Nem zörög a haraszt, ha az „Azov” nem fújja.  Villongások és pánik Doneck megyében, Ukrajnában

Egymást vádolják provokációval a harcoló felek Ukrajnában, Doneck megyében.

Ukrán források szerint december 22-én az ukrán felkelők taktikai egysége bevonult (elfoglalta) Kominternove faluba. A hadsereg „operatív információi” szerint lőállásokat alakítottak ki és elaknásították a környéket. Az ukrán „Információs Ellenállás” szervezet szerint orosz csapatok is segítik a felkelők mozgását.
Kominternove falu az Ukrajnai háborús terület ütközőzónájában található és elvileg demilitarizált övezetnek számít, emellett a Mariupol felé vezető úton található.

A megszállásról szóló hírek elterjedését követően minden úgy alakult, mint a mesében. Miután az ukrán hadsereg nem ült fel a provokációnak és jelentette az esetet az EBESZ megfigyelőknek, a megszállók eltűntek a faluról és környékéről, az ellenőrök nem látták őket.
Az ukrán hadügyminiszter Sztepan Poltarak véleménye szerint, szervezett provokáció történt, hiszen az ukrán médiában többen is a hadsereg azonnali bevetését követelték, ezzel megszegték volna a Minszki tűzszüneti megállapodást.

Ezzel párhuzamosan, a Donecki Népköztársaság hírportálján határozottan cáfolták a hadmozdulatokról szóló információkat és azzal vádolják az ukrán fegyveres erőket, hogy csapatokat szeretne összevonni Mariupol környékén, ezért játszották meg ezt az akciót.

Az igazsághoz sajnos nem tudunk közelebb kerülni, az viszont érdekes adaléka az ügynek, hogy az incidens megint olyan területen történt, ahol az önkéntes patriótákból álló, közismerten nacionalista „Azov” alakulat teljesít szolgálatot az ukrán háborúban.

Az ukrajnai harcok, tüntetések és zavargások, a felkelők-tüntetők által emelt útakadályok, útzárak építésével kezdődtek. Az útzár fogalma:

"a közútnak, rendőrségi ellenőrzés céljából, a járművek továbbhaladását akadályozó eszközökkel történő lezárása."

A harcok egyre súlyosabbá válásával az útzárak delépítése is változott. Eleinte néhány jármű állt keresztbe az úton, később gumiabroncsokból emeltek halmokat, melyeket szükség esetén felgyújthattak, újabban betontömbökből és homokzsákokból emelnek "bunkereket".

• (Az ukrajnai háború bunkereiről itt írtam)

Az útzárak és bunkere építésében járatlan Ukrán Kormány, Amerikától szeretett volna gyorsépítésű bunkereket vásárolni. A teherhajó megrakodva a gyorstelepítésű védművekkel néhány hónapig Odessza kikötőjében horgonyzott, de az ukrán kormány körülményes adminisztrációja miatt végül továbbment és egy Afrikai országnak adták el a szállítmányát. Ez az egész háborúra jellemző momentum volt. Most pedig jöjjön néhány úgynevezett "Blokposzt" az ukrán háborús övezetből, az Antiterrorista Művelet (ATO) zónájából.

Tovább több kép van

Ukrajnában visszahelyezték egységéhez, az ukrán polgárháború kirobbanásáért közvetve felelősségre vonható, Jevhenyij Antonovot, a „Berkut” különleges rendőri egység parancsnokát.
A belügyminiszter nyilatkozata szerint, a hatályos Ukrán törvények értelmében, mivel a parancsnok májusban részt vett a terrorellenes harcokban Luganszk megyében, ezért visszahelyezték korábbi beosztásába. Felmerül a kérdés, hogy egy elvileg előzetes letartóztatásban lévő, bírósági ítéletre váró egyén, hogyan kerül az Ukrajna keleti részén fekvő háborús övezetbe, de valójában ezen már senki sem lepődött meg.
A polgárháborúba torkolló véres utcai harcokat, a 2013 decemberében, az Európai Unió melletti tüntetésekig vezetik vissza. Ekkor Viktor Janukovics ukrán elnök elhalasztotta az Európai Unióval való társulási szerződés aláírását. A diákok nagyszabású tüntetést szerveztek Kijev főterén a „Majdan Nezaviszimosztyi”-n (Függetlenség tere), és sátortábort vertek, megbénítva ezzel a város központjának közlekedését. A rendőrség kivezényelt különleges alakulata a „Berkut” élén Jevhenyij Antonovval 2013. november 30-án brutális módon szétverte, a főleg diákokból álló tömeget. Ezen felháborodva mentek ki a „Majdan”-ra a politikai pártok és civilek tízezrei, és bontakoztak ki, mintegy kétszáz ember halálát okozó, utcai harcok.
A belügyminiszter biztosította a közvéleményt, hogy bíróság dönt majd a parancsnok további sorsáról.

Kijev polgármestere Vlagyimir Klicskó, az ünnepre való tekintettel - ajándékképp - befűtött. Márhogy a távfűtéssel rendelkező lakások felében (a hőmérséklet éjszaka +2 nappal +10).

Ukrajnában ma ünneplik a "Ukrajna Védelmezőjének Napját", ennek tiszteletére nagyszabású haditechnikai kiállítást rendeztek Kijev központjában. Az elnök, Petro Porosenkó büszkén megszemlélte a kiállított gépeket, majd megtekinthette az Ukrajna európaiságát kihangsúlyozó nacionalista tüntetést is.

A haditechnikai eszközök között - nincs még egy ország, ahol a rendőrség engedélyezte volna - a nacionalista "Szvoboda" párt szervezett tüntetéssel egybekötött megemlékezést. Az összejövetel apropója az, hogy 73 éve alakult meg az Ukrán Felkelő Hadsereg.

Ezzel párhuzamosan a "Jobb Szektor" félkatonai párt - ez is egy ukrán találmány - a "Hősok Menete" címmel masírozik a főtéren. Mindkét párt erőszakos magatartásáról híres, ezért izgatottan várja az egész ország, hogy estére milyen happening alakul ki a fővárosban.

Érdekes az a kettősség, ahogyan az ukrán nacionalisták az Európai Unióba törekednek, és közben szidják a bátor Szicsgárdistákat legyilmoló Magyarokat...

Az ukrán háború keleten közben folyik továb zavartalanul.

A sorsnak egy perverz játéka, hogy a kárpátaljai magyaroknak - ha behívót kapnak - egy olyan zászlóaljnál kell szolgálniuk és meghalniuk, amely részt vett 1944-ben Kárpátalja megszállásában, 1956-ban pedig lőtte Budapestet.

Marad a díszes temetés...Ukrán zászlókkal.

A hadköteles kárpátaljai Magyar, ha behívót kap és megjelenik a hadkiegészítő parancsnokságon, az orvosi vizsgálatok után jó eséllyel Munkácsra teljes nevén a 128-as számú elkülönített Turkmenisztán-Kárpátaljai kétszer Vörös zászló érdemrenddel kitüntetett hegyivadász gárda hadosztályhoz kerül.

A Türkmenisztánból származó csapategység a 2. világháborúban került Európába. 1944-ben Kárpátalja felszabadítása/megszállása tiszteletére került nevükbe a "Kárpátaljai" rész. Kárpátaljáról tovább Szlovákia és Csehország megszállásával tűntették ki magukat. A 128-as brigád foglalta el Kassát. A háború végén gyalog - mintegy ezer kilométer megtétele után - érkeztek Kárpátaljára, állandó állomáshelyükre.

1956 október 23-án éjjel 11 órakor azt a parancsot kapta a zászlóalj, hogy Debrecen, Jászberény, Szolnokon keresztül foglalja el Budapestet, amit becsülettel teljesítettek, 25-én estére már a város alatt voltak.

1968-ban a 128-as brigád részt vett a "Prágai Tavasz" leverésében.

Az ukrán polgárháború egyik legvéresebb csatájában a Debalcevói-katlanban, már a kárpátaljai magyar férfiak is harcoltak az egység soraiban. 2015 február 18-án a családtagok és a közvélemény nyomására engedélyezték a visszavonulást, addig a katonai vezetés tagadta a bekerítés tényét.

A hivatalos adatok szerint a 128-as brigád Debalcevénél 30 embert vesztett, az összes veszteség 88-179 fő volt. A szakadárok információi szerint három éd négyezer között lehetett a halálos áldozatok száma. A felkelők igazát támasztja alá az is, hogy az ukrán fél 4 tank elvesztéséről számolt be, míg a visszavonuló katonák interjúiból tudjuk:

nem hoztak ki semmilyen fegyvert a katlanból.

Érdekességek:

Alexandr Zaharcsenkó felajánlotta a 128-as brigádban harcoló Magyaroknak, hogy elhagyhatják a harcteret, velük nincs dolga.

A Kárpátaljai hegyivadász egység teljes legénysége szerepelt Szergej Bondarcsuk "Háború és Béke" című oszkár-díjas filmjében, melyet Kárpátalján forgattak.

A náci jelképeiről ismer „Azov” alakulat 2014 júliusában „megtisztította” Mariupolt a felkelőktől, ha úgy tetszik a terroristáktól.

Az ukrán kormány 2014-ben kényszerhelyzetbe került. A rendősrség speciális alakulatainak nagy része oroszországba szökött, a többiek ellen bűntető eljárások indultak. Kézenfekvő volt, hogy a hazafias szabadcsapatokat szervezik harcoló alakulatokká. A Jobb Szektor (PSz) harcoló alakulatát, az "Ajdar" és az "Azov" alakulatokat hozták létre. Felszerelésük nagyrészt a „Majdan” forradalom idején a laktanyákból zsákmányolt fegyverekből állt, valamint aból, amit a felkelőktől zsákmányoltak. Később a kormány is ellátta őket fegyverekkel, ezekből bőven jutott a  2015-ös munkácsi lövöldözés helyszínére is.

2014 júliusában az önjáró „Azov” elindult felszabadítani Mariupolt. A várost, Kijevi mintára, elbarikádozták az oroszbarát szakadárok. Komolyabb fegyverekkel nem rendelkeztek, esetleg néhány kalasnyikovval (Oroszország akkor még nem támogatta őket). Az alakulat nehéz fegyverekkel látott neki a tisztogatásnak.

Ahogyan a videón is látható, robbanóanyagot, rakétavetőket és egy átalakított teherautót is használtak. A KAMAZ oldalára acéllemezeket hegesztettek, a platóra pedig egy légvédelmi gépágyút helyeztek.

A stratégia: a teherautó behajtott a városban a kereszteződésbe, a platón lévő gépágyúval pedig ripityára lőttek mindent az utcában. Ha valóban lett volba bármilyen komolyabb fegyver a felkelőknél, a kereszteződés közepén álló teherautót egészen könnyen kilőhették volna.

A videón a Mariupoli tisztogatás látható. 1:07-nél a gépágyús KAMAZ.

A „szakadárok” felszereltségéről némi képet kaphatunk a videó végén, az elfoglalt barikád mögötti felvételeken.

Azt a részt csak erős idegzetűeknek ajánlom!

Az ukrán védelmi minisztérium büszkén mutatta be azokat az aknavetőkkel felszerelt golf kocsikra emlékeztető járműveket, amikkel az ukrán hadsereg ütőképességét akarják erősíteni a háborúban.

A „Sztugna-P” nagy mobilitású fegyverrendszer – a hadügyminiszter szerint – kiválóan alkalmas páncélosok és élőerő megsemmisítésére a „gyorsan változó körülmények között”. A CF Moto Tracker hobbijárműre szerelt rakétarendszer Ukrán gyártmány, ezért olcsó.

Korábban Petro Porosenkó elnök bejelentette, Ukrajnának nincs szüksége a „Javelin” amerikai rakétarendszerre, gyártanak jobbat. Elemzők szerint, az elnökből nem a hazai ipar iránti bizalom beszélt, egész egyszerűen Ukrajnának nincs annyi pénze, hogy megvásárolja a külföldi haditechnikát.

A „Sztuga-P” elvileg képes átütni egy 800 mm-es páncélt, súlya 15 kg.

Érdekesség, hogy 6500 méterről képes megsemmisíteni a célt (Ha az egy tank), de a célzó egység csak 2,5 km-ről tudja azt követni.

Az ukrán hadsereg páncélos egységeinek állapota katasztrofális, nem valószínű, hogy ezek a páncélzat nélküli egységek növelik majd az ütőképességet vagy a harci morált.

A donyecki reptér volt az egyik legvéresebb színtere és jelképe az Ukrajnai polgárháborúnak. A harcok majd egy évig tartottak és csak a minszki tűzszünet után felyeződtek be.

Veszteségek:

Ukrajna szerint:

saját oldalon 178 halott 564 sebesült

ellenséges oldalon 1000 halott 2500 sebesült

A Donyecki köztársaság adatai szerint:

saját oldalon 100 halott, 167 sebesült

a kormányerők oldalán 970 halott 744 fogoly

A reptéri harcokban résztvevő ukrán katonákat kiborgoknak nevezik Ukrajnában.

Tovább jönnek még képek

Békeidőben autóbontókat üzemeltettek, most a haditechnikát szervizelik és járnak bontóba.

Tovább jönnek még fotók!

Az ukrajnai "hibrid háború"-ban a veszteségeket mindkét fél másként értelmezi. Nézzük:

Szeptember 1-től Ukrajnában viszonylagos nyugalom van, miután a felek újabb tűzszünetben, fegyvernyugvásban állapodtak meg. Feltűnő, hogy ott vannak villongások, ahol az ütközőzónában ukrán részről, az ún. önkéntes alakulatok portyáznak. (ez megér egy hosszabb posztot)

Nézzük át, hogy a két fél, hogyan méri fel a különböző veszteségeket Ukrajnában.

Az oroszok állítása szerint, a harcok kirobbanása 7 883 halálos áldozatot követelt és 17 610-en sebesültek meg.

Ezzel szemben az ukrán főparancsnokság adatai szerint 1541 katona halt meg szolgálatteljesítés közben és 6226 sebesült meg. Civil áldozatokról nincs információjuk!!!

Érdekes adat, hogy Ukrajna szerint, a február 12-én megkötött "Minszki Béke" után, a mai napig 58 katona halt meg és 320 a sebesültek száma.

Feltűnő, hogy az félhivatalos, önkéntes alakulatok veszteségeit, nem közlik a hatóságok.

Az oroszok szerint 2 340 298 menekült hagyta el lakóhelyét, az ukrán hatóságok szerint ez a szám 1 229 ezer fő.

Oroszország több mint 4 milliárd rubelre becsüli azt az összeget, amit a menekülthelyzet orvoslására költöttek eddig.

Az ukrán hadserek több min 900 páncélost vesztett a harcokban, ezzel a világ páncélos haddal rendelkező országai között a negyedikről a 6. helyre csúszott.

Végül egy érdekes tény:

Ukrajnában az elesett katonák földi maradványainak felkutatását a "Fekete tulipán" önkéntes szervezet végezte. Ők október 1-től befejezik munkájukat, mivel nincs pénzük még üzemanyagra sem.

Az ukrán fegyveres erők nem keresnek eltűnt katonákat!