Ukrajna, Kárpátalja, háború, járvány

Százmilliós részesedés a bizományba adott csokiból

„Ukrajna ellen hibrid háború és hibrid háborús retorika folyik.” – mondta Petro Porosenkó ukrán elnök arra a cikkre reagálva, amiben az ukrajnai korrupcióval kapcsolatban jegyzi meg a The New York Times, hogy Európa nem fogja egy lyukas vödörbe önteni a pénzt a végtelenségig. A korrupcióellenes küzdelem közepette, a külföldi vádakat magyarázva érte Ukrajnát az újabb hír: Porosenkó elnöknek offshor cégei birtokolják a Roshen édességgyárat. A hír önmagában talán nem is korrupciógyanús, de a nagy médiavisszhang rosszul jön a koalíciós tárgyalások közepette.

Petro Porosenkó elnök a választási kampányában megígérte, hogy eladja gyárát. Az ígéret betartása időről időre felmerül a sajtóban, de eddig nem kapott jelentősebb figyelmet, a most kirobbant botrány kihangsúlyozza ezt a kérdést is, és még egy szöget üt a haldokló kormánykoalíció koporsójába.

Még megvannak az orosz Roshen gyárak is

Az offshort-cégek botrányának egyik érdekes reakciója volt az a bejelentés, mely szerint hónapokon belül megkötik a Roshen vállalat oroszországi leányvállalatának eladási szerződéseit.
Nehéz eldönteni, hogy az ukrán elnökre és pártjára a korrupció vádja veszélyesebb-e, vagy a hazafiatlanság bélyege, hiszen az „orosz agresszor” ukrajnai területszerzései után több mint egy évvel még mindig működnek gyárai az ellenséges országban.

Becsülete miatt hozta létre a panamai cégeket

Az államfő minden fórumon és kommunikációs csatornán igyekszik tisztázni, hogy pusztán azért hozta létre a panamai bejegyzésű vállalatokat, hogy a Roshen csokoládégyárat bizományba adhassa külföldi partnereinek. Porosenkó szerint, a cég bizományba adásának pillanatától semmilyen ráhatása nincs arra.

Némileg árnyalja a becsületesség látszatát, hogy egyik offshor hátterű cég sem szerepel Petro Porosenkó államfő vagyonbevallásában. A kiadott nyilatkozatokból egyelőre csak a tanácstalanságot lehet kiolvasni. Az elnök ellenfelei sincsenek tisztában azzal, hogy ez az információ felhasználható-e a politikai harcokban, illetve van-e büntetőjogi következménye. A Nemzeti Korrupcióellenes Iroda mindenesetre bejelentette, hogy vizsgálatot indítanak az ügyek tisztázására.

Az ukrán pilótanőt a múlt héten ítélték 22 év börtönre. A vád szerint közreműködött két orosz újságíró megölésében, a szakadárok által ellenőrzött területen Ukrajnában. Nagyija Szavcsenkó állítja, a gyilkosságok idején már a kelet-ukrajnai felkelők fogságában volt.

A pilótanő ügyvédei úgy gondolták, hogy a Minszki megállapodás értelmében - melyben a hadifogolycseréről is megállapodtak a felek – a lefolytatott bírósági tárgyalás után kicserélhetik két orosz titkosszolgálati tisztre, akiket az ukrán SzBU fogott el. A cserében bízva Szavcsenkó ügyvédjei nem is fellebbeztek a döntés ellen, hogy az minél hamarabb jogerőre emelkedhessen, s így a bírósági szakasza az ügynek véget érjen.

Oroszország nem része a Minszki Egyezménynek

Az orosz külügyminiszter azonban leszögezte: Oroszország nem részese a Minszkben aláírt megállapodásnak. Oroszország csak segíteni szeretne a béke megteremtésében, ahogyan Németország és Franciaország, de nem szerepel a dokumentumban mint érintett fél.

Ennek értelmében Nagyija Szavcsenkóra nem is vonatkozhat a fogolycsere megállapodás.

Orosz források szerint az ukrán pilótanőt csak akkor adhatják ki, ha Ukrajna hivatalosan kéri a kiadatást, Szavcsenkó pedig bűnösnek vallja magát és beismer mindent.

Az ukrán embere 89 százaléka úgy gondolja, hogy nem sikerül március 29-ig megalakítani az új kormányt és előrehozott választásokat kell kiírni – hangzott el a newsone hírműsorában.

Múlt év szeptemberében kezdtem el írni ezt a blogot, azóta különösen figyelem az ukrán híreket, hogy időben írhassak azokról. Talán jól szemlélteti Ukrajna jelenlegi fásult állapotát, hogy Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök és kormányának eltávolításáról nem jutottak el hírek hozzám. A hétköznapokban az emberek nem is foglalkoznak ezzel, akit erről kérdeztem, azt válaszolta, hogy „Már megint lemondott? És most le is váltják? Nem mindegy, ki lesz helyette?”.

Most végül / végre megtörtént. Az ukrán parlamentben most új koalíciót próbálnak alakítani. A külső szemlélők el sem tudják képzelni, hogy kit lehetne az ország törvényhozásának élére állítani. Petro Porosenkó elnök kijelentése legalább annyira sötéten hangzik, mint amennyire reménykeltő akart leni: „Minden épkézláb koalíciót és miniszterelnök jelöltet támogatok” mondta. Jelenleg sokan az eddigi pénzügyminisztert tartják esélyes jelöltnek, de az általános közvélekedés szerint legvalószínűbb az előrehozott választás kiírása még 2016-ban.

Egyes források szerint Natalija Jareszkó pénzügyminiszter kaphatja meg a miniszterelnöki posztot, kizárólag azzal a feladattal, hogy technokrata, szakértői kormányt hozzon létre. Mások szerint a jelenlegi házelnök Grojszman alakíthat kormányt, aki valószínűleg átpolitizálja a problémamegoldást, így elképzelhető, hogy még rosszabb helyzetet teremtve.

A legvalószínűbb forgatókönyv, ami az oka annak, hogy nem terjednek a hírek az ukrán kormányátalakításról, hogy marad Jacenyuk és a régi problémák.

Ukrajna lépjen ki a minszki megállapodásból – követeli a Jobb Szektor vezetője Dmitro Jaros

Véleménye szerint a békeszerződés 2015-ös aláírása után az orosz csapatok megsértették azt Debalcevénél, ezért megszűnt az érvényessége. „Az nemzeti érdekek elárulása, ha megtartják a választásokat Kelet-Ukrajnában” – vélekedett a katona, politikus.

Véleménye szerint csak azután szabad választásokat tartani a jelenleg megszállt területeken, miután „Ukrajna” teljes egészében visszaszerzi felettük az ellenőrzést.

Jaros azt szeretné, ha felmondanák a Minszk-2 szerződést, mivel az elvesztette érvényességét és Ukrajna követelje a Budapesti Memorandum értelmében az Egyesült Államok és Nagy-Britannia segítségét területi integritásának és függetlenségének megvédése érdekében.

Az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia munkatársai forradalmian új pilóta nélküli, reaktív meghajtású repülő eszközt fejlesztettek ki az ukrán hadsereg számára – írja az unian.net hírportál.

A repülő eszköz hatótávolsága 50 kilométer és a megfigyelés mellett képes az ellenséges páncélosok megsemmisítésére.

A drón sebessége 800 kilométer óránként. A fejlesztők szerint sebessége és kis méretének köszönhetően megsemmisíthetetlen. Kiemelik, hogy a repülő távirányítással és önállóan is képes repülni. Rendelkezik fedélzeti célmeghatározó eszközzel. A pontos fegyverzetet egyelőre nem ismertették.

Korábban az "Ukroboronprom" közölte, hogy Spectator néven új drónokkal látták el az ukrán hadsereget. A repülő 120 km/h sebességgel repülhet körülbelül 2 órán keresztül.

Az ukrán adóhatóság szerint a Kutak több benzint adnak el, mint amennyit vesznek

Sok határ menti lakost csábít át Ukrajnába az olcsó benzinár. A határtól néha csak száz méterre mennek, betankolnak, vesznek néhány doboz cigarettát – ami most száz forintba kerül – és mennek is haza.

Az ukrajnai autósok már egy jó ideje inkább 92-es benzint tankolnak, mert a szóbeszéd szerint „azzal kevesebb a mutyi”. Az ukrán adóhatóság által végzett vizsgálat szerint a forgalomba A-95-ös benzin 45%-a, az A-92-es motorbenzinnek a 39%-a benzin, a többi különféle adalékanyag.

Furcsa azonban, hogy a „fogyasztóvédelmi hatóság” most elvégzett vizsgálata mindössze a kutak harmadánál állapított meg szabálytalanságokat. 31 mintát vettek Ukrajna különböző megyéiben olyan benzinkutaknál, ahonnan fogyasztói panasz érkezett. 21 alkalommal mindent rendben találtak.

A hatóság kijelentette: továbbra is ellenőriznek, ha érkezik bejelentés. Ahol szabálytalanságot tártak fel, ott az értékesítésre átvett rossz minőségű áru értékének 300 %-a a büntetés.

Az Ukrán Védelmi Tanács feloldotta a titkosítás alól a 2014. február 28-i ülés jegyzőkönyvét, amikor is a Krím-félsziget orosz megszállásával kapcsolatos teendőket vitatták meg.

Mint kiderült, a Védelmi Tanács ülésén elhangzott az az információ, hogy az Orosz Föderáció hadserege átcsoportosításokat hajt végre Ukrajna határán, és nyilvánvalóan egy esetleges fegyveres beavatkozásra készülnek.

A védelmi miniszteri tisztséget betöltő Igor Tenyuh úgy tájékoztatta a jelenlévőket, hogy 38 ezer orosz katona, 761 tank 720 ágyú és több mint kétezer páncélautó várja a parancsot, hogy megtámadja Ukrajnát. Ezen felül 2014. február 28-án nyolcvan katonai hajó indult meg a Fekete-tengeri katonai kikötők felé.

Az ukrán védelmi tanács ülésén szóba került az azonnali hadiállapot bevezetése, melyet kizárólag Alekszandr Turcsinov támogatott. (Később az ő parancsára vetettek be katonákat Kelet-Ukrajnában a polgári lakosság ellen.)

Mint a jegyzőkönyvből kiderül, a leginkább Júlia Timosenkó ellenezte a hadiállapot bevezetését Ukrajnában. Véleménye szerint az ukrán hadsereg nem volt olyan állapotban, hogy felvegye a harcot az orosz hadsereggel és ezért nem szabad Putyinak alapot adni arra, hogy erőt alkalmazzon Ukrajnával szemben. A továbbiakban az ex kormányfő úgy vélekedett, hogy azonnali segítséget kell kérni a Nyugattól és NATO csapatok segítségével kell Oroszországot megregulázni. "Ukrajna békegalamb kell, hogy legyen."

Ha igaz, és a most nyilvánosságra hozott iratok valóban ezt tartalmazzák, és ez megfelel a valóságnak, akkor Ukrajna sorsát egy mozgáskorlátozott, 6 napja korábban még börtönben lévő elítélt határozta meg, aki ellen akkor még tartott a bírósági eljárás. Bár a valóban alkalmatlan Timosenkót szeretnék ezzel a jegyzőkönyvvel a hatalomból eltávolítani, valójában az akkori hatalmi pozícióban lévő személyek és Turcsinov alkalmatlanságát demonstrálja az irat.

Február 17-én két pilóta nélküli repülőeszköz támadta meg a Donyec megyével határos, Zaporozsjei hadianyagraktárt. Az első dron gondoskodott a világításról, míg az őt követő aknákat dobott a fegyverraktár területére.

A robbanásban senki nem halt meg, egy ember megsérült, a következményeket a körlet személyzete „operatívan likvidálta”. A terület parancsnoka egyértelműen orosz agressziónak nevezte az esetet.

A fegyverraktár Zaporozsjei területen, Kujbisev mellett található Ukrajnában.

A hírek szerint a terület ötven pontján ütött ki tűz, amit vízzel és földdel oltottak el.

Ez már nem az első dróntámadás Ukrajnában.

Amerika megadta a kilövési engedélyt?

Az ukrán parlamentben ma hallgatják meg a kormány beszámolóját és döntenek a hatalom „újraindításáról”.

Petro Porosenkó, Ukrajna elnöke „tanácsára” lemondott posztjáról az ukrán főügyész. Szintén az elnök sugallatára összegyűlt a szükséges mennyiségű aláírás, hogy bizalmatlansági szavazást tartsanak a kormányfőről és kormányról.

Ukrajna jelenleg a csőd szélén táncol, keleti részén háború dúl, a Krim-félszigetet elcsatolták, nő a szegénység. Nem túlzás azt állítani, hogy életbevágóan fontos parlamenti ülésen vesznek részt a képviselők. Ennek megfelelően az ex-kormányfő Júlia Timosenkó új imidzsével szórakoztatta képviselőtársait. Az ő anyagi helyzete mellett érthető, hogy untatta az ülés.

Mindeközben: Ukrajna mellélőtt a „civil kezdeményezéssel”, mely arra irányult, hogy feltartják az Ukrajna területén áthaladó orosz kamionokat. 16-án déltől az orosz kormány hasonló határozatot fogadott el, melynek hatására sokkal több ukrán rendszámú kamion kénytelen a határon vesztegelni.

Ukrajna a Kazahsztánba történő áruszállítást Oroszországon keresztül bonyolítja. A tiltásnak beláthatatlan gazdasági következményei lehetnek.

A hétvégénket Nagyszőlősön töltöttük, ott olvastam a hírt, hogy ukrán önkéntesek feltartóztatják a hágónál az orosz kamionokat. A kamionblokád egy jó téma, ezért úgy döntöttünk, hogy kerülővel indulunk haza Ungvárra és készítünk néhány képet ide a blogba.

Az út a borús idő ellenére kellemesnek ígérkezett, hiszen joggal bízhattunk abban, hogy láthatunk havas erdőket, hegyeket útközben, a Kárpátok magaslatain.

Az útvonal kb. így nézett ki: Nagyszőlős - Huszt - Iza - Félsziget - Ökörmező - Fülöpfalva - Volóc - Verecke.

Útközben található a Talabor-Nagy-ági vízierőmű, mely szintén nem mindennapi látványosság. A kitérő mintegy 120 kilométer, óvatos becsléssel, 2 órával többet utazunk, de közben az Ökörmezői Tájvédelmi Övezet mellett megyünk el, ahol a Szinevéri-tó is található.

Abban semmi meglepőt nem találtam, hogy utak helyenként nincsenek, ezt egy kárpátaljai hamar megszokja, viszont amit Lipcse, Félsziget és Ökörmező között a Nagy-ágban láttunk, arra nem voltunk felkészülve. Az út a folyó mentén halad és több mint 50 kilométeren keresztül egybefüggő szemétsáv kíséri. A levegőjéről és fáiról híres gyönyörű tájvédelmi környék egy óriási szemétdomb lett. Természetesen ez nem volt számomra újdonság, hiszen korábban írtam már az Ukrajnában úszó szemétről, de így megtapasztalni szörnyű élmény volt. Sajnos nagyon rosszra fordult az idő és szörnyen esett, ezért csak néhány fényképet készítettünk a Kárpátokat elöntő szeméthalomról.

Négy órát tartott az út a Vereckei rendőrposztig, ahol az ott poharazó "kamionfeltartók" már annyira nem is érdekeltek. A blokád úgy néz ki, hogy néhány méterre a rendőrposzttól felállítottak egy sörsátrat, odahordtak egy nagy halom, kirakták a kötelező zászlókat és ott jártunkkor éppen csendesen iszogattak. Egyetlen kamion vesztegelt a rendőrposztnál, várva, hogy mi fog történni.

A kamionblokádról, a sötétség miatt már nem készítettem fényképeket, de amit addig láttunk, az így is bőven elég volt.