Ukrajna, Kárpátalja, háború, járvány

Ukrajnában visszahelyezték egységéhez, az ukrán polgárháború kirobbanásáért közvetve felelősségre vonható, Jevhenyij Antonovot, a „Berkut” különleges rendőri egység parancsnokát.
A belügyminiszter nyilatkozata szerint, a hatályos Ukrán törvények értelmében, mivel a parancsnok májusban részt vett a terrorellenes harcokban Luganszk megyében, ezért visszahelyezték korábbi beosztásába. Felmerül a kérdés, hogy egy elvileg előzetes letartóztatásban lévő, bírósági ítéletre váró egyén, hogyan kerül az Ukrajna keleti részén fekvő háborús övezetbe, de valójában ezen már senki sem lepődött meg.
A polgárháborúba torkolló véres utcai harcokat, a 2013 decemberében, az Európai Unió melletti tüntetésekig vezetik vissza. Ekkor Viktor Janukovics ukrán elnök elhalasztotta az Európai Unióval való társulási szerződés aláírását. A diákok nagyszabású tüntetést szerveztek Kijev főterén a „Majdan Nezaviszimosztyi”-n (Függetlenség tere), és sátortábort vertek, megbénítva ezzel a város központjának közlekedését. A rendőrség kivezényelt különleges alakulata a „Berkut” élén Jevhenyij Antonovval 2013. november 30-án brutális módon szétverte, a főleg diákokból álló tömeget. Ezen felháborodva mentek ki a „Majdan”-ra a politikai pártok és civilek tízezrei, és bontakoztak ki, mintegy kétszáz ember halálát okozó, utcai harcok.
A belügyminiszter biztosította a közvéleményt, hogy bíróság dönt majd a parancsnok további sorsáról.

A Kárpátaljai Választási Bizottság érvénytelenítetta a választásokra elkészített 900 000 szavazólapot.

A választási bizottság elnöke bejelentette, hogy az érvénytelenítés oka, hogy az "Objednannya Szamopomics" (Önsegélyező Szövettsé szabadon) párt neve "Szamopomics"- ként került fel a szavazólapokra.

Az ügy furcsasága, hogy a szavazólapok nyomdába küldése előtt egy hónappal, a választási bizottság tagjai - köztük a két említett párt által delegált tag is - megszavazták a szavazólapot.

A kárpátaljai helyhatósági választások most vasárnap, október 25-én lesznek. Fennálásuk során először fordul elő, hogy a két magyar párt egységes listán indulna.

Jelen pillanatban úgy áll a dolog, hogy csak abban az esetben tudják megtartani a választásokat, ha 2 nap alatt sikerül a 900 ezer (pontosan 958 981) szavazólapot kinyomtatni és eljuttatni a szavazóhelyiségekbe.

Az ukrán parlament, korábban törvényben fektette le, hogy Oroszország agresszor, és törvénytelenül megszállta a Krím- félszigetet. Az ukrán elnök minden nemzetközi fórumon hangsúlyozza, hogy Ukrajna valójában háborúban áll Oroszországgal.
Ennek a kijelentésnek a fényében furcsa az a hír, miszerint Ukrajna 234 millió dollárt átutalt az orosz Naftogaz cégnek és megindította a gázimportot Oroszország felől. Tény az, hogy az orosz gáz nélkül Ukrajna nem tudná átvészelni a telet, de az nem igaz, hogy a lakosság miatt van erre szükség.
Az olcsó orosz gázt télen is az ukrán vállalatok veszik, így tudnak nagy profit mellet Európába exportálható termékeket gyártani. Míg az ukrán elnök a tv kamerák előtt egy harcos amazon látszatát kelti, a háttérben az oligarchák igényeit igyekszik kielégíteni, ami nem meglepő annak fényébe, hogy a Porosenkó tulajdonában lévő Roshen csokoládégyár a mai napig működik Oroszországban.
Jellemző az ukrán állapotokra, hogy az elnök a 2014-es választások előtt megígérte szavazóinak, hogy megválasztása esetén eladja gyárait. Most nemcsak Ukrajnában működnek vígan a Roshen gyárak, de az ellenség országában is működnek.

Ukrajnában sohasem volt acélos a közúti fegyelem. Korábban hosszú időn keresztül a gyorshajtás maximális büntetése 500 forintnak megfelelő pénzbírság volt, manapság 3-4 ezer forint. A komolyabb kihágásokat a híresen korrupt ukrán járőrök lefizetésével lehetett könnyen megúszni.

Az Ukrajna keleti részén zajló fegyveres konfliktusban az sem tudják a rendőrök ellenőrizni, hogy kinél van fegyver, a közúti szabályok betartása teljesen mellékes.

Harckocsi plusz katona plussz pia: a baleset elkerülhetetlen.

Összeválogattam néhány fotót arról, milyen baleseteket okoznak a katonák.

A videón a társak megpróbálják lebeszélni a katonát a fegyverhasználatról a baleset után. Kevesebet kellene integetni és lasaban hajtani.

Dnyepropetrovszki területen érte a végzet a július 11-i munkácsi lövöldözés résztvevőit.

A kormány tehetetlenségét jelzi, hogy körözött bűnözők fegyveresen kocsikázhatnak az országban.

Még mindíg tisztázatlanok a Munkácson történt lövöldözés részletei, az sem világos, hogyan tudott egy szakasznyi „hazafi” állig felfegyverkezve, a bekerített területről, az ezer kilométerrel távolabb lévő „anti terrorista művelet” zónájába eljutni. Több ezer rendőrt, határőrt, titkosszolgálati dolgozót és a nemzeti gárdát is mozgósították. Petro Porosenkó személyesen érkezett a helyszínre és közölte: hermetikusan körülzárták a szökevényeket. Heteken keresztül harckocsik, helikopterek és rendőrautók járőröztek Kárpátalja szerte. Innen is, onnan is jöttek hírek, hogy arra jártak a „szektorosok”.

Augusztus végére a hajtóvadászat lerágott csont lett, az újságok oldalairól eltűntek a tudósítások, a városok mellet állomásozó rendőrökből is kevesebb lett, a nemzeti gárda tagjai is eltűntek. Válaszok továbbra sincsenek.

Szeptember 8-án érkezett a hír, hogy a Dnyepropetrovszki terület, Pokrovai járásában reggel 5:45-kor két katonai személygépkocsi összeütközött és kiégett. A balesetben „néhányan” meghaltak.

A későbbi vizsgálatok kiderítették, hogy a jobb szektor két tagja által vezetett személygépkocsi nekiütközött egy katonákat szállító kisbusznak. A balesetben a kisbusz utasai meghaltak, a jobb szektor egyik katonája túlélte az ütközést. A kórházba szállítás után kiderült, hogy épp azokról az emberekről van szó, akik részt vettek a munkácsi lövöldözésben. Sajnos vallomást nem tehetett, mivel néhány napon belül belehalt sérüléseibe.

Az ügy csak kérdéseket vet fel:

Hogyan jutottak ki a bekerített területekről?

Hogyan jutottak el az ország másik végébe?

Honnan szereztek felszerelést?

Kinek az oldalán, kinek a parancsnoksága alatt harcoltak tovább a gyilkosságért felelős szökevények?

Az ukrajnai "Jobb Szektor" tagjai, nem finomkodásukról ismertek. Az önjelölt igazságosztók ha kell aknavetővel tesznek igazságot. Odesszában tavaly lángvágó, kalapács és viperák segítségével szétvertek egy vélhetően drog elosztással foglalkozó földszinti lakást.

A videón az akció látható, 3 percnél sikerül betörniük.

A sorsnak egy perverz játéka, hogy a kárpátaljai magyaroknak - ha behívót kapnak - egy olyan zászlóaljnál kell szolgálniuk és meghalniuk, amely részt vett 1944-ben Kárpátalja megszállásában, 1956-ban pedig lőtte Budapestet.

Marad a díszes temetés...Ukrán zászlókkal.

A hadköteles kárpátaljai Magyar, ha behívót kap és megjelenik a hadkiegészítő parancsnokságon, az orvosi vizsgálatok után jó eséllyel Munkácsra teljes nevén a 128-as számú elkülönített Turkmenisztán-Kárpátaljai kétszer Vörös zászló érdemrenddel kitüntetett hegyivadász gárda hadosztályhoz kerül.

A Türkmenisztánból származó csapategység a 2. világháborúban került Európába. 1944-ben Kárpátalja felszabadítása/megszállása tiszteletére került nevükbe a "Kárpátaljai" rész. Kárpátaljáról tovább Szlovákia és Csehország megszállásával tűntették ki magukat. A 128-as brigád foglalta el Kassát. A háború végén gyalog - mintegy ezer kilométer megtétele után - érkeztek Kárpátaljára, állandó állomáshelyükre.

1956 október 23-án éjjel 11 órakor azt a parancsot kapta a zászlóalj, hogy Debrecen, Jászberény, Szolnokon keresztül foglalja el Budapestet, amit becsülettel teljesítettek, 25-én estére már a város alatt voltak.

1968-ban a 128-as brigád részt vett a "Prágai Tavasz" leverésében.

Az ukrán polgárháború egyik legvéresebb csatájában a Debalcevói-katlanban, már a kárpátaljai magyar férfiak is harcoltak az egység soraiban. 2015 február 18-án a családtagok és a közvélemény nyomására engedélyezték a visszavonulást, addig a katonai vezetés tagadta a bekerítés tényét.

A hivatalos adatok szerint a 128-as brigád Debalcevénél 30 embert vesztett, az összes veszteség 88-179 fő volt. A szakadárok információi szerint három éd négyezer között lehetett a halálos áldozatok száma. A felkelők igazát támasztja alá az is, hogy az ukrán fél 4 tank elvesztéséről számolt be, míg a visszavonuló katonák interjúiból tudjuk:

nem hoztak ki semmilyen fegyvert a katlanból.

Érdekességek:

Alexandr Zaharcsenkó felajánlotta a 128-as brigádban harcoló Magyaroknak, hogy elhagyhatják a harcteret, velük nincs dolga.

A Kárpátaljai hegyivadász egység teljes legénysége szerepelt Szergej Bondarcsuk "Háború és Béke" című oszkár-díjas filmjében, melyet Kárpátalján forgattak.

A náci jelképeiről ismer „Azov” alakulat 2014 júliusában „megtisztította” Mariupolt a felkelőktől, ha úgy tetszik a terroristáktól.

Az ukrán kormány 2014-ben kényszerhelyzetbe került. A rendősrség speciális alakulatainak nagy része oroszországba szökött, a többiek ellen bűntető eljárások indultak. Kézenfekvő volt, hogy a hazafias szabadcsapatokat szervezik harcoló alakulatokká. A Jobb Szektor (PSz) harcoló alakulatát, az "Ajdar" és az "Azov" alakulatokat hozták létre. Felszerelésük nagyrészt a „Majdan” forradalom idején a laktanyákból zsákmányolt fegyverekből állt, valamint aból, amit a felkelőktől zsákmányoltak. Később a kormány is ellátta őket fegyverekkel, ezekből bőven jutott a  2015-ös munkácsi lövöldözés helyszínére is.

2014 júliusában az önjáró „Azov” elindult felszabadítani Mariupolt. A várost, Kijevi mintára, elbarikádozták az oroszbarát szakadárok. Komolyabb fegyverekkel nem rendelkeztek, esetleg néhány kalasnyikovval (Oroszország akkor még nem támogatta őket). Az alakulat nehéz fegyverekkel látott neki a tisztogatásnak.

Ahogyan a videón is látható, robbanóanyagot, rakétavetőket és egy átalakított teherautót is használtak. A KAMAZ oldalára acéllemezeket hegesztettek, a platóra pedig egy légvédelmi gépágyút helyeztek.

A stratégia: a teherautó behajtott a városban a kereszteződésbe, a platón lévő gépágyúval pedig ripityára lőttek mindent az utcában. Ha valóban lett volba bármilyen komolyabb fegyver a felkelőknél, a kereszteződés közepén álló teherautót egészen könnyen kilőhették volna.

A videón a Mariupoli tisztogatás látható. 1:07-nél a gépágyús KAMAZ.

A „szakadárok” felszereltségéről némi képet kaphatunk a videó végén, az elfoglalt barikád mögötti felvételeken.

Azt a részt csak erős idegzetűeknek ajánlom!

Az ukrán védelmi minisztérium büszkén mutatta be azokat az aknavetőkkel felszerelt golf kocsikra emlékeztető járműveket, amikkel az ukrán hadsereg ütőképességét akarják erősíteni a háborúban.

A „Sztugna-P” nagy mobilitású fegyverrendszer – a hadügyminiszter szerint – kiválóan alkalmas páncélosok és élőerő megsemmisítésére a „gyorsan változó körülmények között”. A CF Moto Tracker hobbijárműre szerelt rakétarendszer Ukrán gyártmány, ezért olcsó.

Korábban Petro Porosenkó elnök bejelentette, Ukrajnának nincs szüksége a „Javelin” amerikai rakétarendszerre, gyártanak jobbat. Elemzők szerint, az elnökből nem a hazai ipar iránti bizalom beszélt, egész egyszerűen Ukrajnának nincs annyi pénze, hogy megvásárolja a külföldi haditechnikát.

A „Sztuga-P” elvileg képes átütni egy 800 mm-es páncélt, súlya 15 kg.

Érdekesség, hogy 6500 méterről képes megsemmisíteni a célt (Ha az egy tank), de a célzó egység csak 2,5 km-ről tudja azt követni.

Az ukrán hadsereg páncélos egységeinek állapota katasztrofális, nem valószínű, hogy ezek a páncélzat nélküli egységek növelik majd az ütőképességet vagy a harci morált.

Az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság vezetője Alekszandr Vlagyimirovics Zaharcsenko, aki pro forma a helyi diktátor. A vezetőről, nem alaptalanul terjedt el az a hír, hogy nem veti meg az alkoholt, a május 1-i parádén is illuminált állapotban fogadta a hadsereg tisztelgését. Nem igényel külön magyarázatot az, hogy milyen perspektívák nyílnak egy részeg ember előtt, ha egy egész hadsereget irányíthat.

A videón a május 1-i felvonuláson tántorgó Zaharcsenkó látható

Zaharcsenko 1976-ban született Donyeckben. Bánya villamossági mérnök képesítést szerzett és egy donyecki bányában dolgozott tanulmányai befejeztével. Később jogi tanulmányokat is folytatott, amit nem fejezett be. 2006-tóé a Viktor Janukovics volt elnök által vezetett Régiók Pártjával került szoros munkakapcsolatban a „Kontinent Kereskedő Ház” vezetőjeként.

2014. április 16-án 6 fegyveres társaságában elfoglalta a donyecki városházát és eljuttatták követeléseiket Kijevbe. Májusban hadügyminiszterré nevezték ki, november 4-én megválasztották a Donyecki Népköztársaság vezetőjének. Harcolt és megsérül a Debalcevói katlannál.

Oroszország kivételével nem ismerik el sem az államformáció létezését, sem vezetőjét.